Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. december 01., 06.44
https://www.facebook.com/RMDSZ/
Lengyel–magyar vétó az EU-s költségvetésre

Politikai harc a javából

Írta: Chirmiciu András
2020. november 17., 17.58 Kedd / Hunyad

Zsákutcába jutott a válságok által amúgy is megviselt Európai Unió a 2021–27-es költségvetés (1074 milliárd euró) és a helyreállítási alap (750 milliárd euró) kapcsán. Az állam és kormányfőkből álló Európai Tanács megegyezésre jutott a nyáron, az Európai Parlament (EP) viszont jelentős feltételeket szabott annak elfogadásához, többek között az uniós pénzalapok folyósítása jogállamisághoz való kapcsolását. Varsó és Budapest azonban elfogadhatatlannak, ideológiai zsarolásnak tekinti ezeket, s kilátásba helyezte a vétót emiatt. Jelenleg az EU patthelyzetben van, a soros német elnökség és az Európai Bizottság (EB) lázasan keresi a kiutat. Mindezekről Winkler Gyula EP-képviselővel (RMDSZ, EPP) beszélgettünk.

 

– Képviselő úr, Magyarország és Lengyelország hétfőn jelezték, hogy nem fogadják el az EP feltételeit, és megvétózzák a teljes pénzügyi csomagot.

– Valóban csak előrejelzésről van szó, melyet hétfőn a külügyminiszterek összejövetelén ismertettek. A külügyminiszterek konkrét mandátummal jöttek, a végső döntést az állam- és kormányfők csúcsán hozzák meg, csak akkor beszélhetünk tényleges vétóról.

– Júliusban ötnapos maratoni tárgyalások után az Európai Tanács megegyezésre jutott a hétéves uniós költségvetésről, sőt, azon túl a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról, amely a koronavírus-járvány okozta károk kiküszöbölését célozza közös uniós hitelből. Az EP azonban beleköpött a levesbe.

– A nyári megállapodás keret-megállapodás volt, amely nem tért ki minden részletre. Ezért is állította be mindenki saját sikerének. Részletkérdései viszont értelmezhetőek maradtak. Kemény belső viták után az EP három kifogást emelt. Az egyik a közös EU-s projektek finanszírozási mértékéről, a második a helyreállítási alap visszafizetési módjáról, a harmadik pedig a jogállamisági kritériumokról szólt. Pontosabban a júliusi megállapodás szerint az oktatásra (Erasmus-program), kultúrára, kutatásra és határőrségre kevesebb pénz jutott volna, mint az előző hétéves pénzügyi ciklusban. Az EP-ben elfogadták ezek megemelését, válságos időkben ezen alapok lefaragása rossz jelzés lenne. A helyreállítási alap törlesztési módjáról sem született konkrét megállapodás júliusban az Európai Tanács maratoni összejövetelén, akkor csak annyiban egyeztek meg, hogy maga az EU vesz fel kölcsönt a pénzpiacokról, amit szintén az EU fizet vissza 30 éven belül. Igen ám, de hogyan? Az EP úgy vélte, hogy a törlesztés terhét nem lehet a következő nemzedékre hárítani, amit a tagországok dobtak volna össze, ezért olyan EU-s szintű adókat és illetékeket vezetett be, melyek egyenesen az EU-s kasszába folynak be, s ebből törlesztik a 750 milliárd eurós közös hitelt. A legtüskésebb módosítás azonban a harmadik, amely az uniós alapokat a jogállamisági kritériumokhoz kapcsolná, a magyar és a lengyel kormány (és háttérben mások is) ezzel nem ért egyet.

– Az első két módosítás alighanem jogos, az utóbbi viszont a darázsfészek felkavarásával ér fel, Budapest és Varsó szerint a brüsszeli balliberálisok ideológiai boszorkányüldözésre alkalmas ostorként vetnék be a konzervatív-jobboldali értékeket képviselő tagországok ellen. Az EPP-ben, akarom mondani az EP-ben a balliberális szemlélet a meghatározó.

– Inkább balos beállítottságnak nevezném, amely kétségtelenül az – elvileg jobboldali – EPP-be is behatolt. Elképesztő, hogy a nyugat- és észak-európai tagpártok mennyire balra tolódtak az utóbbi években. Az EP-ben baloldali többség alakult ki, s ez nem is változik a következő években, legalábbis a 2024-es választásig. Ebből kifolyólag az Európai Parlament jogállamisági megközelítését is átszövi a baloldali ideológia. Az álláspontok egyre inkább megmerevednek, döbbenetes, hogy mekkora mélységes ellentét húzódik a nyugatiak és például a markánsan jobboldali magyar vagy lengyel szemlélet között, jóformán nincs is átjárás köztük. Mindenki szenvedélyesen megindokolja saját álláspontját, de nemigen veszi figyelembe a másikét.

– Az EU évek óta recseg-ropog, a törésvonalak mélyülnek, az ellentétek és megoldatlan problémák halmozódnak, s mindezekre idén még rájött a koronavírus-járvány is. Súlyosbodó válságban az Európai Tanács mégis megegyezésre jutott nagy nehezen a nyáron, ami jelentős előrelépésnek tekinthető. Az EP mégis veszélybe sodorta mindezt, amikor a hátsó ajtón becsempészte saját ideológiai célkitűzéseit, holott főleg pénzügyi kérdésekről van szó.

– Politikai harc a javából, amely tulajdonképpen az EU és a tagállamok hatásköreiről szól. Mondhatni, hogy az EU lényegéről. Arról, hogy az unió csupán gazdasági együttműködés, vagy politikai közösség, ahol a közös értékek is szóba jönnek. Brüsszelben inkább az utóbbi irányába helyeződik át a hangsúly, belátásuk szerint az EU csak politikai unióként versenyezhet globális szinten az USA-val, Kínával vagy Oroszországgal. Mások viszont a gazdasági együttműködésre fektetik a hangsúlyt, a Brexit is lényegében erre vezethető vissza. Az uniós és nemzeti hatáskörök szétválasztását az EU alapszerződése (Lisszaboni szerződés) szabja meg, s e szerint Magyarországnak és Lengyelországnak vitathatatlanul igaza van. A nyugati föderalisták az EU-s hatáskörök kiterjesztését célozzák a nemzeti hatáskörök kárára az EP-n belül, amit a keleti szuveranisták elleneznek.

– Kérdés azonban, hogy jogos-s és politikailag hasznos-e ilyen válságos időkben lényeges változtatásokat erőltetni? Mert az EP jogállamisági feltételei nemcsak politikailag-ideológiailag megkérdőjelezhetők, hanem az elfogadási mechanizmust is alaposan felülírják, a szokásos tagállami konszenzus helyett minősített többséget írnak elő.

– Tekintettel a jelenlegi politikai megosztottságra semmilyen esély sincs a Lisszaboni szerződés módosítására, 7-es cikkelye pedig nem hatásos. Holott az uniós hatáskörök bizonyos szintű kiterjesztése nekünk, erdélyi magyaroknak is érdekünk. A kisebbségi kérdés például tagállami hatáskörbe tartozik, a Minority SafePack kezdeményezés viszont uniós hatáskörbe helyezné, annak ellenére, hogy Nyugaton jóformán tudomást sem vesznek a nemzeti kisebbségekről, s kisebbségek alatt szexuális kisebbségeket, fogyatékosakat, vegetáriánusokat vagy legfeljebb bevándorló közösségeket értenek. Mindenkinek igaza van tehát bizonyos szemszögből.

– Visszakanyarodva a költségvetés és helyreállítási alap körüli szembenállásra, mi lenne a kiút?

– A labda a német elnökség és az EB térfelén pattog. Ők kellene közös nevezőre hozzák a politikai harc kellős közepén lévő feleket. Az EU gazdasági stabilitása és a pénzpiacok kiszámíthatósága forog kockán. Ha nem is fogadják el az év végéig a hétéves költségvetést, az EU nem áll le, egy évre kiterjesztik a jelenlegi költségvetést. A megegyezés azonban nem lesz könnyű, tekintettel a szembenálló felek merev álláspontjaira, ahol a másiktól várnak engedményt.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu