Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. július 07., 14.57

Szelektív határnyitás

Írta: Chirmiciu András
2020. május 25., 17.26 Hétfõ / Hunyad

Két hónap bezárás után lassan megnyílnak az országhatárok az EU-ban. Elsőként a három balti ország jelentette be a közös határok teljes megnyitását, de egyelőre csak saját állampolgáraik számára. A minap Görögország jelentette be, hogy június közepétől megnyitja a tengerparti turistaszezont, de csak 19 ország állampolgárai számára. Horvátország ideiglenesen csupán Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia, később pedig Lengyelország és Németország állampolgárai számára nyitja meg a határokat.

A horvátok és görögök bejelentése alighanem kicsapja a hisztit Brüsszelben, ahogy a baltiak intézkedése is. Ylva Johansson, az EU svéd nemzetiségű belügyi biztosa durva kirohanásban diszkriminációval vádolta Észtország, Lettország és Litvánia kormányait, mert mindegyik csak a másik két ország állampolgárai számára nyitotta meg a határokat, s nem az EU valamennyi állampolgára előtt. A baltiak jelezték, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó, a koronavírus-járvány visszaszorulásával fokozatosan megnyitják a határokat más uniós ország állampolgárai előtt is. A három balti ország élen jár a járvány megfékezése terén, lakosságarányosan ott teszteltek legtöbbet, a fertőzések és elhalálozások alacsony száma nyomán világviszonylatban is a legsikeresebbek közé tartoznak. Az EU-n belül sokan irigységgel figyelhetnek a baltiak adataira, ahol a lakosságarányos megbetegedések és elhalálozások száma majdnem tízszer kisebb, mint az Unió nyugati országaiban. Vagyis a baltiak határnyitásai előbb a jobb helyzetben lévő többi kelet-európai ország állampolgáraira vonatkoznak, s csak a legvégén a víruskezelés terén csúfos kudarcot valló nyugati országok állampolgárai előtt – utóbbiak között van Johansson asszony Svédországa is. Hisztizzenek bármennyit is Brüsszelben emiatt, a járvány megfékezése és a saját lakosság egészsége fontosabb a balti hatóságok számára, mint a diszkriminációs vádak.

Horvátország és Görögország hasonlóképpen döntött, amikor csak 19 ország állampolgárait fogadja be. Néhány Európán kívüli ország (Izrael, Japán, Ausztrália) kivételével itt is csak a koronavírus-vasfüggöny innenső oldalán lévő országokról van szó, köztük Románia, Bulgária és a V4-k. Nyugat-európai országok állampolgárait a görögök sem fogadják egyelőre, holott tehetős, jól fizető turisták. A koronavírus nyugati csapnivaló kezelése a horvátokat és görögöket is megijesztette, a nyugatiak beengedése jelentős fertőzésveszéllyel járna, jöjjenek inkább a szegényebb keleti országok polgárai. Athén és Zágráb a helyi lakosság egészségét helyezi a gazdasági megfontolások és a politikai elvek fölé.

A legnagyobb pofon Ylva Johansson asszony Svédországa számára azonban a skandináv testvérektől érkezett. Dánia, Norvégia és Finnország bejelentette, hogy megnyitják határaikat egymás állampolgárai számára, a svédek számára viszont nem! A nyugat-európai országok közül csupán Norvégiának és Finnországnak sikerült felzárkóznia a kelet-európai országok szintjére a járvány megfékezése terén. Dánia helyzete valamivel rosszabb, de még így is sokkal jobb, mint Svédországé. Utóbbi ugyanis az egyetlen fehérholló Európában, amely a nyájimmunitás stratégiáját választotta, vagyis egy pillanatra sem zárta be az iskolákat, éttermeket, közösségi rendezvényeket, és csak minimális mozgáskorlátozásokat vezetett be lakossága számára. Az „eredmény” meg is látszik: lakosságarányosan a fertőzési ráta kétszer-háromszor, az elhalálozási ráta pedig négyszer-hatszor nagyobb Svédországban, mint szomszédjainál. Ez még skandináv testvérnemzeteit is sokkolta, testvériség ide vagy oda, a dánok, norvégok és finnek zárva tartják a határokat a svédek előtt.

A britek és a franciák is „megnyitják” határaikat egymás állampolgárai számára. A „nyitás” alatt azonban a legszigorúbb bezárást kell érteni, mindkét ország ugyanis kéthetes karanténba küldi a másik országból érkezőket. Ilyen „nyitás” mellett a britek és a franciák aligha indulnak el nagy számban a másik fél karanténja megismerésére.

A szelektív határnyitás hidegzuhanyként érte az elkényeztetett nyugatiakat. Nemigen fordult elő, hogy őket érné hátrány, miközben a lenézett keletiek előnyben részesülnének. A koronavírus azonban felforgatta Európát, amely nem győz csodálkozni, hogy a szegényebb keleti országok hatóságai és lenézett egészségügyi rendszerei hogyan nyújthattak nagyságrendekkel jobb teljesítményt a járványkezelést illetően, mint a gazdag nyugatiak és azok agyondicsért egészségügyi rendszerei.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu