Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. július 07., 14.46

Teherviselés

Írta: Chirmiciu András
2020. május 26., 16.45 Kedd / Hunyad

Nem aratott általános sikert Macron francia államelnök és Merkel német kancellár asszony közös válságkezelési terve. A magukat Európa megmentőinek tekintő politikusok kompromisszumos megoldást javasoltak, hogy a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon.

Konkrétan Merkel és Macron az EU déli és nyugati tagországai közötti mély szakadék áthidalására vállalkoztak az 500 milliárd euró értékű közös uniós válságkezelési programmal. Melynek lényege, hogy maga az EU venné fel ezen hitelt, és a tagországok közösen is fizetnék vissza. A déli országok már hetek óta követelik, korona-kötvény terv címen, mivel az EU-nak jobb a nemzetközi hitelminősítése, mint az előző válság által jócskán megviselt, már így is aggasztóan eladósodott déli tagországoké, azaz a nemzetközi pénzpiacok kisebb kamatot számolnának fel. Ráadásul a törlesztés is közösen történne, vagyis az EU költségvetéséből, amelyhez egyes tagországoknak nagyobb, másoknak viszont kisebb a hozzájárulása. Az elképzelést korábban elutasító Berlin végül beadta a derekát, az EU megmentése céljából hajlandó átvállalni valamelyest a déliek terhéből. A francia–német közös válságkezelési program azonban csak 500 milliárd euróig terjedne, holott Spanyolország legalább ezer, de inkább 1500 milliárdot tartana szükségesnek, az USA kormánya pedig csak eddig 3000 milliárddal támogatta saját gazdaságát.

Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország azonban továbbra sem fogadják el az elképzelést, ebben – jogosan – a korona-kötvények enyhített és kozmetizált változatát látják. A négy „hangya-ország” ismét leszögezte: hajlandók segíteni a déli „tücsök-országoknak”, de kizárólag hitel formájában, nem szubvencióval. Vagyis a délieknek törleszteni kell, ajándékpénzről továbbra sem lehet szó. A négyek korábbi álláspontjuk mellett is kiállnak, miszerint nem hajlandók megnövelni az EU-s költségvetéshez való hozzájárulásukat, sem válságkezelési programok, sem a Nagy-Britannia kilépésével keletkezett jelentős hiány (az EU-s költségvetés közel 10%-a) pótlására. Ellenben Németország már korábban jelezte, hogy igenis hajlandó hozzájárulni a brit hiány pótlásához.

Még nem tudni, hogy a korona-kötvények kibocsátását szintén ellenző Belgium és Finnország kitart-e Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország mellett, netán meggondolja magát és elfogadja a francia–német javaslatot. A háttérben ugyanis jelentős diplomáciai meggyőzőmunka zajlik. A takarékos négyek szerint a járvány miatt az EU törölte a költségvetési deficit korlátozását, vagyis minden uniós tagország akkora hitelt vehet fel, amekkorát jónak lát, amennyit képes visszafizetni. A vállalatok állami támogatása sem tilos többé – minden kormány annyival támogathatja saját országa cégeit, amennyivel jónak látja. A déliek azonban ezt is előnytelennek tekintik, a tehetős, évről évre költségvetési többletet termelő német állam például sokkal nagyobb összeggel támogathatja a német autóipart, mint a deficites francia és olasz államkasszák a francia, illetve olasz autóipart. Az autóipar ugyanis példátlan visszaesésen esett/esik át, idén áprilisban 78%-kal zuhant az új járművek eladása az EU-ban tavaly áprilishoz képest. Az eltérő állami hátszél ellenére a francia és az olasz járgányok viszont ugyanazon az egységes EU-s piacon kell versenyezzenek a német járművekkel!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu