Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. október 23., 05.58

Tengerközi szállítási hálózat

Írta: Chirmiciu András
2020. október 13., 15.42 Kedd / Hunyad

Lengyel–magyar kezdeményezésre, amerikai támogatással épülne meg az Arad–Nagyvárad autópálya? Az USA bukaresti nagykövetének minapi bejelentése erről tanúskodik.

Az USA ugyanis fölkarolta a Varsó által jó néhány éve szorgalmazott kettős célt, a NATO keleti szárnyának megerősítését és Közép-Kelet-Európa energetikai függetlenségét biztosító Tengerköz kezdeményezést. Ennek részét képezné a Balti-tengert az Égei-tengerrel és a Fekete-tengerrel összekötő észak-dél irányú autópálya összeköttetés. Az autópálya Litvánia balti tengeri kikötőjéből, Klaipedaból indulna és a görögországi Thesszalonikiben végződne, Konstancába és a bulgáriai Burgaszba vezető keleti elágazásokkal. Az észak-déli autópálya természetesen hozzákapcsolódik az érintett országok autópálya-hálózataihoz, így hát Lengyelország nagy balti tengeri kikötője, Gdansk/Danzig is elérhető lesz, akárcsak a horvátországi Rijeka/Fiume.

A Nagyvárad és Arad között megépítendő autópálya ezen nagy kelet-európai autópálya része lenne. Szeptember óta Nagyváradnak van autópálya-összeköttetése a magyarországi autópálya-hálózattal, a „Pece-parti Párizsból” immár végig lehet autópályán haladni nemcsak Budapestre, hanem tovább is, Zágrábon keresztül például az adriai Fiuméig. A Miskolc–szlovák határ közötti szakasz hamaros megépítése nyomán Nagyváradról a felvidéki Kassára és Eperjesre is el lehet majd jutni, a szlovák–lengyel sztráda-összeköttetés megépítése után pedig tovább Varsóig és Gdanskig. Aradról Nagyszebenig – 14 kilométer kivételével – szinte végig autópályán lehet közlekedni, a Nagyszeben és Pitești közötti szakasz, és Bukarest körgyűrűje elkészülése után pedig végig Konstancáig. Az USA nagykövete bejelentette elképzelés szerint megépülne a déli elágazás is, Lugostól a Duna menti Calafatig, ahol a szintén tovább fejlesztendő bolgár autópálya-hálózathoz kapcsolódna. Bulgáriában néhány éve már elkészült a Szófiát Burgasz kőolajkikötővel összekötő sztráda, jelenleg gőzerővel halad a Szófia–Tesszaloniki autópálya építése, amerikai hátszéllel pedig a Szófia és a román határ (Vidin) közötti szakasz is megépülne. Ezáltal Litvánia és Lengyelország Balti-tengeri kikötőiből végig autópályán lehetne haladni Románia és Bulgária Fekete-tengeri kikötőibe, illetve Görögország Égei-tengeri nagy kikötőjébe. A fejlettebb magyarországi és horvátországi viszonyok nyomán az adriai Fiumetól már jelenleg is majdnem a szlovák–lengyel határig lehet végig autópályán haladni. A Romániában épülő autópálya-szakaszokra az USA 7 milliárd eurós kedvezményes hitelt nyújtana, amennyiben a kivitelezésbe amerikai cégeket is bevonnak. Románia – és Bulgária – ugyanis az egész nagy észak-déli autópálya-rendszer leggyengébb láncszemei, Nagyvárad és Szófia között például csak az Arad–Lugos, illetve a bolgár főváros körüli, kb. 100-100 kilométeres szakaszok üzemelnek, a többit a nulláról kell megépíteni.

A kelet-európai NATO-tagországokat összekötő észak-déli nagy autópálya a lengyel kezdeményezésre létrehozott, 11 volt szocialista EU-s tagországból és Ausztriából álló Tengerköz együttműködés része, melyet az USA is felkarolt, miután az orosz földgázt közvetlenül Németországba szállító Észak-Áramlat2 kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Az orosz energiától való függetlenedés céljából Washington egymilliárd dolláros támogatást nyújt a Tengerköz-szövetségnek alternatív (lehetőleg amerikai) energiaforrásokra való áttérésre, illetve cseppgáz befogadására alkalmas tengeri terminálok létesítésére. Litvánia már 2015-ben, Lengyelország pedig 2016-ban korszerűsítette Klaipeda, illetve Gdansk kikötőjét e célból, lengyel szorgalmazásra idén Horvátországban is elkészül a hasonló fejlesztés Rijeka/Fiume kikötőjében, az olaszországi Triesteben pedig szintén nagyméretű korszerűsítés zajlik cseppgázterminál kialakítására. Közben a lengyelek Bulgáriát is igyekeznek meggyőzni, hogy Burgasz kőolajkikötőben hasonló fejlesztést végezzenek, hogy Európának keletről, a Fekete-tenger felől is legyen alternatívája arra az esetre, ha Moszkvában elzárják a gázcsapot.

Az USA ráadásul katonai téren is szorosabbra fűzte a kapcsolatot a kelet-európai országokkal, Lengyelországban és a balti államokban állandó katonai jelenlét révén, amit Varsó és a baltiak már régóta szorgalmaznak, miközben a nyugat-európaiak felbőszítették az amerikaiakat azzal, hogy nem hajlandók megemelni anyagi hozzájárulásukat a NATO fenntartásához.

Washington egyre inkább Kelet-Európa felé helyezi át a NATO-partnerség súlypontját, katonai és energetikai szempontból egyaránt. A korszerű szállítási infrastruktúra kiépítése ennek természetes velejárója, szükség esetén mindkét célt szolgálhatja. Főleg, hogy az USA elképzelése szerint mindez hasonlóan korszerű észak-dél-kelet vasúthálózattal is párosulna, illetve amerikai technológiát (és hiteleket) biztosítanak atomerőművek korszerűsítésére az érdekelt országoknak. Például Romániának is.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu