Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 12., 21.44

Trianon-nap

Írta: Chirmiciu András
2020. július 16., 17.54 Csütörtök / Hunyad

Alkotmányos a trianoni békediktátum évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, állapította meg szerdán az Alkotmánybíróság. A május 13-án sebtében elfogadott törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást.

Az államfő szerint a törvény inkább politikai nyilatkozat, mintsem jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Aligha tévedett, hiszen több mint száz évig a román politikumnak eszébe sem jutott megemlékezni Trianonról, a magyarországi százéves megemlékezés kapcsán azonban rögtön kiemelkedő prioritássá vált, s a bukaresti parlament törvényt fogadott el róla. „Nyilván” a nemzeti megbékélés európai szellemisége jegyében. A törvény ugyanis felszólítja az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai és költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni békediktátum jelentőségét bemutató tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, melyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. Vagyis állampolitika szintjére emeli a magyarellenességet, a törvénnyel csupán borsot törnek az erdélyi magyarság orra alá.

Iohannis belátta, hogy saját áprilisi magyarellenes kirohanása nacionalista hullámot váltott ki, ami úgy hiányzik a járvány sújtotta országnak, mint mókusnak az erdőtűz. Ezért is próbálta korlátozni azt, partnerre azonban nem talált: nyilvánvaló diszkriminatív és állampolgári jogegyenlőséget sértő jellege ellenére a talárosok nem tekintik alkotmányellenesnek a törvényt.

Holott a románok körében is közfelháborodást váltanak ki a Pruton túli „testvérek” románellenes megnyilvánulásai. Amikor, például, az ottani hatóságok megemlékezést szerveznek június 28-án, annak a napnak az évfordulóján, amikor 1940-ben a Szovjetunió hadsereg harcok nélkül foglalta el Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Vagy az augusztus 24-i állami ünnepség, amikor arról emlékeznek meg, hogy 1944-ben azon a napon szabadította fel a szovjet Vörös Hadsereg Moldovát a román-fasiszta uralom alól, legalábbis a hivatalos kisinyovi megfogalmazás szerint.

Az Alkotmánybíróság döntése azonban a visszájára sülhet. Bukarestből ugyanis száz éve nem győzik hangsúlyozni, hogy Erdély az 1918 decemberi gyulafehérvári román nemzetgyűlés révén egyesült Romániával, teljesen elhallgatva Trianont és a nagyhatalmak szerepét – a román közvélemény jóformán nem is hallott Trianonról. A magyarság éppen ellenkezőleg, a trianoni diktátumban megtestesülő nagyhatalmi önkényre fekteti a hangsúlyt, nem is alaptalanul. A Trianon-nap révén viszont a hangsúly óhatatlanul a nagyhatalmak szerepére terelődik át a románság számára is.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu