Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 12., 21.43

Uniós pénzügyek

Írta: Chirmiciu András
2020. július 21., 16.05 Kedd / Hunyad

Maraton hosszúságú kemény tárgyalások után kedden hajnalban megegyezés született az EU tagállamok vezetői között a válságkezelési és gazdaságélénkítési csomagról, illetve a 2021–27-es uniós költségvetésről. Az EU-csúcs még pénteken kezdődött el, és eredetileg kétnaposra tervezték, a komoly ellenállások miatt azonban jócskán elhúzódott.

Végül sikerült megegyezni 1824 milliárd euró szétosztásáról, vagyis a következő hétéves költségvetési ciklus 1074 milliárdjáról és a 750 milliárdos válságkezelési és gazdaságélénkítési csomagról. Utóbbi bizonyult keményebb diónak, mivel részben közös uniós hitelfelvételre alapul.

A tervezetet még májusban mutatta be Berlin és Párizs közösen, majd az Európai Bizottság (EB) is felkarolta, és 750 milliárd eurós gyorstámogatást nyújt a koronavírus-járvány által sújtott tagországok gazdasági megmentésére. Amolyan Euró-Marshall terv, mivel Brüsszelben arra számítanak, hogy az EU gazdasága 8-12%-kal esik vissza a koronavírus miatt, ami lényegesen nagyobb recesszió, mint a 2009-es 4%. Brüsszel terve nagyságrendekkel nagyobb, mint a világháború utáni Nyugat-Európa újjáépítését megalapozó eredeti Marshall-terv. 1948 és 1952 között ugyanis az USA 14 milliárd dolláros hitellel (mai értékben kb. 140 milliárd) segítette Európa újjáépítését. A májusban bemutatott eredeti terv szerint a 750 milliárdból a tagországoknak csak 250 milliárdot kellett volna törleszteniük, a maradék 500 milliárdot viszont ajándékba kapták volna, azt az EU fizette volna vissza hosszú lejáratú közös hitelből. A közös EU-s hitel szubvencióként való elosztását a déli tagállamok erőltették, mivel azok csak nemrég lábaltak ki az előző gazdasági válságból, a koronavírus is jobban megviselte őket, a fontos gazdasági bevételt jelentő túrizmus pedig zuhanóban.

Ausztria, Dánia, Svédország és különösképpen Hollandia viszont eleve ellenezte a szubvenció ötletét, s a maratoni csúcson Finnország is csatlakozott hozzájuk. Az említett takarékos országok az ajándékpénz helyett a hitelt szorgalmazták, vagyis azt, hogy minden egyes tagország törlessze saját részét. A két álláspontot nehéz volt közös nevezőre hozni, főleg miután a gall kakasként felbőszült francia elnök, Macron durván nekiesett a holland és osztrák kancellároknak. Végül sikerült kompromisszumot kötni, s 500 milliárd helyett 390 milliárdra csökkentették a gyorstámogatás szubvenciós részét, illetve 250 milliárdról 360-ra emelték az országok által külön-külön visszafizetendő részt.

A következő 7 éves uniós költségvetést végül 1100 milliárdról 1074-re csökkentették, szintén azért, mert a takarékosok nem voltak hajlandók jelentősen megemelni hozzájárulásukat. E téren viszont a nagy ellentét a nyugatiak és a keletiek között húzódott, előbbiek ugyanis a jogállamisághoz kötötték volna az uniós alapok folyósítását. Amit a V4-k utasítottak el határozottan, mivel a homályosan értelmezett jogállamiságot a Nyugaton oly erős balliberálisok fegyverként használhatták volna fel a hagyományos európai értékek mellett kitartó keleti országok elleni ideológiai gerillaharcban. E téren a keletiek szempontjai érvényesültek, a kudarctól tartó nyugatiak kénytelenek voltak mérsékelni ideológiai nyomásgyakorlási hevületüket.

Nehéz, kemény tárgyalások után született a kompromisszumos megoldás, mely révén egyetlen ország sem tudta megvalósítani összes célkitűzéseit, de ugyanakkor egyik sem maradt hoppon. Mindezek ellenére további akadályok nem zárhatók ki, a megállapodást ugyanis további 28 fórumon (27 országgyűlés + EU-s parlament) kell jóváhagyni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu