Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. augusztus 04., 03.23

Válságkezelés Orbánosan

Írta: Chirmiciu András
2020. április 07., 17.21 Kedd / Hunyad

Ötpontos gazdasági válságkezelési programot jelentett be hétfőn Orbán Viktor. A koronavírus ugyanis nemcsak az emberi életet veszélyezteti, hanem – közvetve – a gazdaságot is. Sőt, a vírus hatásai olyannyira alattomosak, hogy az egészségügyi óvintézkedések hátrányosak a gazdaságra, roppant nehéz a kettőt együtt kezelni, ez világszerte fejfájást okoz. Szinte mindenütt az emberi életek megmentése az égető prioritás, a gazdaságélénkítés csak azután jön.

A budapesti Orbán bejelentette gazdaságélénkítési program egyik célja a munkahelymegőrzés, vagyis kényszerből megrövidített munkaprogram esetén az állam átvállalja a munkaadóktól az alkalmazotti bérköltségek egy részét. Második célja az új munkahelyek teremtése, legalább akkora számban, amennyi megszűnik a járvány nyomán. A harmadik cél a járványtól erősen sújtott nemzetgazdasági ágazatok újraindítása, a negyedik a vállalatok finanszírozása kamat- és garanciatámogatott hitelek révén. Végül a 13. havi nyugdíj négy részletekben való visszaállítását célozzák 2024-ig. Mindezekre a magyar GDP 18-20%-t különítik el, 1%-ról 2,7%-ra emelve ezáltal a költségvetési hiányt. Az ehhez szükséges legjelentősebb pénzforrásokat már múlt héten bejelentette a magyar kormányfő: a politikai pártok állami finanszírozásának felére csökkentése, különadó a bankok és a Magyarországon tevékenykedő multinacionális konszernek részére, illetve a járműadó egy részének átirányítása az önkormányzatoktól az államkasszába a méltányos közteherviselés jegyében.

Jóllehet hasonló kihívással szembesül, vagyis drasztikusan csökkenő bevételekből jelentős többletkiadásokat kell biztosítania, Ludovic Orban kormányfő még nem rukkolt elő konkrét célokat megfogalmazó, megfelelő anyagi hátteret kijelölő, részletes gazdasági válságkezelési programmal. A bukaresti Orban sokkal előnytelenebb pozícióban van, mint budapesti névrokona. Tíz év megfontolt, felelősségteljes gazdaságpolitika után Magyarország rendelkezik bizonyos tartalékokkal a járvány okozta károk enyhítésére. Romániában viszont az utóbbi 7 év USL-s, és főleg az utóbbi három év PSD–ALDE-kormányzása olyan volt a gazdaság számára, mint a tatárjárás. Itt, nemhogy a jó időkben félrerakott tartalékokat lehetne mozgósítani rossz időkben, hanem még világjárvány nélkül is az előző kormányzás ga(rá)zdaság-politikájának súlyos következményeit kellene orvosolni. Mit sem okulva az egy évtizeddel ezelőtti világválságból, a bukaresti politikumnak „sikerült” olyan helyzetbe manőverezni Romániát, hogy az akkorinál lényegesen súlyosabb újabb világválság ismét csupasz hátsóval találja az országot.

Amikor a budapesti Orbán az átfogó gazdaságélénkítési programot jelentett be, a bukaresti Orban az Alkotmánybírósághoz fordult kétségbeesetten a parlamentben most megszavazott PSD-s (populista) törvények megakadályozására. Parlamenti többség hiányában a PNL-kormány csak ehhez folyamodhat. Múlt héten ugyanis a parlamentet uraló ellenzék olyan törvényeket fogadott el, melyek elhalasztják az év végéig a banki hitelek részleteinek törlesztését, illetve 3 hónapra a közköltségek befizetését magánszemélyek számára. A bankhitelek részleteinek elhalasztását máshol (többek között Magyarországon) is bevezették, de megfontolt gazdasági számítás alapján. Nálunk ilyesmiről szó sem volt. A magánszemélyek közköltségeinek elhalasztása (azok esetében is, akiket nem érint érzékenyen a válság és továbbra is teljes jövedelműkre számíthatnak) viszont egyértelműen káros a gazdaságra, mivel a járvány révén minimálisan érintett közszolgáltatók a pénzügyi keringési rendszer életben tartói maradtak, a lakosságtól származó bevételekből fizetik saját alkalmazottjaikat és beszállítóikat. A törvény viszont éppen eme lényeges keringési rendszert folytja meg, akár általános körbetartozást is eredményezve. Az államkassza pedig egyéb égető célokra – mindenekelőtt az egészségügy finanszírozására – fordíthatná szűkös forrásait, mintsem a közszolgáltatók kárpótlására.

A bukaresti hatalom bejelentette a közkiadások alapos átvizsgálását és a nyugdíjak szeptember elsejétől való 40%-os megemelésének esetleges törlését. Utóbbi elkerülhetetlen, bármennyire is népszerűtlen, a romániai gazdaság még a járvány okozta válság nélkül sem lett volna képes kitermelni ekkora többletet. A sokkal jobb erőnlétben lévő magyar gazdaság is csak valamivel több, mint 8%-os nyugdíjemelést enged meg magának (annyit jelent a 13. havi nyugdíj bevezetése), és azt is négy év alatt, vagyis évi nem egészen 2,1%-os növelést. Románia nyílván nem engedhet meg magának egyből 40%-t.

A PNL ugyanis tavaly ősszel csapdába manőverezte saját magát: Iohannis, népszerűségét meglovagolva, számára roppant kedvezőnek ígérkező előrehozott választásokra játszott, számítása azonban nem jött be, nagyrészt éppen a koronavírus miatt. Így hát parlamenti többség nélkül kell vállalnia a kormányzás hirtelen megnövekedett terhét és a vele járó felelősséget. Ami valós égi manna a PSD számára: Orbanék szedjék ki forrón a tűzből a PSD odadobta gesztenyét, a parlamenti választások évében népszerűtlen megszorítások révén, miközben a szocdemek ellenzékből hisztiznek emiatt, sőt, Orbanék kontójára fokozhatják populizmusukat.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu