Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 26., 15.08

Demográfiai mélyrepülés

Írta: Chirmiciu András
2022. január 17., 16.24 Hétfõ / Hunyad

Történelmi negatív csúcsra lökte a koronavírus-járvány az elhalálozásokat Kelet-Európában. A fölöttébb aggasztó jelenség már 2020-ban beköszöntött, tavaly pedig alighanem nőtt, a hivatalos adatok szerint a pandémia több halálos áldozatot (néhol kétszer többet) szedett tavaly, mint az előző évben szinte minden volt szocialista országban. A valós helyzet még annál is rosszabb, az utóbbi két évben a többlethalálozások száma jelentősen növekedett az előző öt év átlagához képest, ez mondhatni, szintén általános jelenség.

Mindezek nyomán az idei népszámlálások minden valószínűséggel drámai demográfiai változásokat mutatnak ki. A tízévente esedékes összeírást ugyan tavaly kellett volna elvégezni, a járvány miatt azonban kevés ország vállalkozott erre, inkább 2022-re halasztották. Bulgária vette a bátorságot és tavaly októberben lebonyolította a népszámlálást, annak nemrég nyilvánosságra hozott előzetes adatai tragikusak: a népesség a becsléseknél jóval nagyobb mértékben fogyott. Tavaly Bulgáriában 6,5 millió lakost írtak össze, a várt 6,9 millió helyett! Hosszabb távon ez óriási veszteség a szomszéd ország számára, melynek népessége még 9 millió volt a rendszerváltás idején. Valamivel több, mint három évtized alatt Bulgária népességvesztesége 2,5 millió fő, vagyis a korábbi összlakosság több mint egynegyede!

Sajnos Bulgária nem kivétel, legfeljebb a demográfiai mélyrepülés mértékét illetően. Kelet-Európa többi országában hasonló a tendencia, immár évtizedek óta. A természetes fogyatkozás általános, a kivándorlás jelentős, néhol döbbenetes mértéket ölt, ami ráadásul a fiatalabb, aktív korosztályt érinti. Erre amolyan habnak a tortán a koronavírus-járvány is rátesz egy lapáttal.

Oroszországban például tavaly egymillióval több elhalálozást regisztráltak, mint az előző öt év átlaga. A hatalmas ország lakossága 147 millióról 145-re csökkent a rendszerváltás óta, úgy, hogy 2014 óta a mintegy kétmilliós Krím népességét is beleszámítják. Ukrajna esetében a mélyrepülés még döbbenetesebb, a Szovjetunió összeomlása idején lakossága 52 millió volt, manapság viszont csak 42 millió, vagy 44 millió, amennyiben Krím lakosságát is beleszámítjuk.

Lengyelországban, a balti országokban, Szerbiában, Boszniában, Horvátországban, sőt, még az egykor roppant szapora Albániában és Kosovóban is apad a népesség, holott a huszadik század második felében utóbbi Európa legszaporább térsége volt. Ezen országok esetében a népesség-vesztesség nem ölt még akkora méreteket, mint Bulgáriában, Oroszországban vagy Ukrajnában, a folyamat azonban ott is beindult, a tendencia egyértelmű. Legfeljebb Csehország és Szlovákia helyzete valamivel jobb, ahol a népesség nagyjából változatlan maradt, esetleg minimális növekedés is várható. Az egykori Csehszlovákia területéről arányosan kevesebben vándoroltak/vándorolnak Nyugatra jobb megélhetéséért, a – főleg Ukrajnából való – bevándorlás viszont jelentősebb.

Románia és Magyarország demográfiai helyzete szintén aggasztó a természetes fogyatkozás, kivándorlás és a járvány hármas szorítójában. Nálunk például 2020-ban 40 000-rel kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-rel növekedett! Tavaly minden valószínűséggel hasonló volt a helyzet. A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá esett. 2020-ban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum. Az idei népszámlálás nagy kérdése, hogy Románia lakossága 19 millió alá esik-e vagy sem.

Akárcsak mifelénk, Magyarország esetében is borítékolható, hogy a népszámlálók kevesebb lakost írnak össze, mint 2011-ben. A kérdés az, hogy az ország összlakossága 9,5 millió alá csökken-e. Az anyaországban a helyzet valamivel jobb, mint nálunk, és lényegesen jobb, mint például Bulgáriában. A népesség-fogyatkozás megállítása, esetleg visszafordítása immár évek óta a kormány prioritásai közé tartozik, részletes országos program is készült e célból, konkrét állami intézkedésekkel, jelentős család-gyarapítási támogatásokkal. Ezzel – még – nem sikerült megfordítani az 1981 óta változatlan természetes fogyatkozást, viszont sikerült mérsékelni annak mértékét. Hogy mennyire, azt majd a népszámlálási adatok mutatják ki.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu