Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2022. január 23., 12.04

Európa beteg embere

Írta: Jámbor Gyula
2021. október 19., 17.06 Kedd / Arad

Tetszenek tudni a történelemből, hogy a XIX. század vége felé Törökország volt Európa beteg embere, a több évszázados, hatalmas kiterjedésű és hatalmú Török Birodalom erősen hanyatló fázisban volt. Állítólag II. Miklós, minden oroszok cárja nevezte így, és mondása nagy karriert futott be: azóta is Európa beteg embereként emlegetik hol egyik, hol másik gazdaságilag, társadalmilag hanyatló országát.

Egy hazai tévéadón hallottam a napokban, hogy ezúttal Romániát. Nem a gazdasági-társadalmi hanyatlás okán (bár az sem volna egészen indokolatlan), hanem mert a kontinensen az első helyet vívta ki magának a koronavírus elleni küzdelem hatástalansága, az óriási fertőződési és halálozási ráta, a lakosság nagyon alacsony beoltottsága miatt. Még Bulgária, az uniós utolsó helyre örök rivális is megelőzött bennünket. Miközben Európa jobbik felén sorra oldozgatják fel a járvány miatti megszorításokat, nálunk egyre súlyosabb, sőt katasztrofális a helyzet.

Pedig másként is lehetne, idén kora tavasszal jól indult a dolog.

A román állam, amelyet nagyon sok polgára sokszor és méltán marasztal el, akkor mondhatni az élenjárók között volt, igyekezett beszerezni (nem csekély külföldi kölcsönökből, anyagi áldozatok árán) az eleinte még nehezebben megszerezhezhető vakcinát, a súlyos betegeknek szükséges lélegeztető berendezéseket, más kellékekeket, a hazai lakosság egy része pedig hajlandó volt száz kilométerekre elutazni saját költségén, hogy beoltassa magát.

De hol vannak azok a „boldog idők”?

Utóbb lett oltóanyag és oltóhely dögivel, mondhatni kötéllel fogták a pácienseket, s tényleg csak az nem oltatta be magát, aki nem akarta.

A nagy többség nem akarta, s ennek a levét issza ma az ország.

Miért?

Miért kellett megállapítania a napokban az Egészségügyi Világszervezet nálunk járványügyben járt küldöttségének, hogy ha a beoltás a jelenlegi (az előzőekhez képest talán már kissé megnövekedett) ütemben zajlik, hét hónap kell a minimálisnál is kevesebb 40 százalékos, s három év a már valódi nyájimmunitással kecsegtető (a „menő” Európa által már letudott) 80 százalékos beoltottságig?

Miért, amikor a lakosság rendelkezésére állnak, ingyen, a szükséges vakcinák, sőt, a szerencsésebbek, lottó formájában, még komoly nyereségben is reménykedhetnek.

Kulcsfontosságú, józan gondolkodással nehezen megválaszolható, bonyolult kérdések, amelyekről még sokat fognak beszélni. Remélhetőleg gondolkodni is el fognak fölöttük.

A legalapvetőbb válasz, szerintem az, hogy Románia lakossága nem bízik az államban, kormányában, a hivatalos, oltásra buzdító propagandában. Amit felülről sulykolnak belénk, az, ugye, gyanús.

Amit a közösségi média ellenőrizhetetlen, gyakorta primitív forrásai állítanak vagy sugallnak oltás elleni propagandaként (hogy a szer hatástalan, hogy még jobban megbetegít, hogy kísérleti nyulak vagyunk, hogy a beoltottak is megbetegednek, sőt meghalnak és hasonlók), az a jelek szerint hihetőbb, meggyőzőbb tudós kutatók, orvosprofesszorok, akadémikusok – hogy a politikusokról szó se essen – szövegeinél Romániában.

Pillanatnyilag még nincs kimondottan COVID-ellenes gyógyszer, a leghatásosabb védekezés – én a tudósoknak hiszek – az oltás. Még akkor is, ha nem százszázalékos hatású.

Nézzünk Európa térképére. A járvány és beoltottság szempontjából érzékelhetően két részre szakadt, Keletre és a Nyugatra. A helyzet, minél keletebbre megyünk, annál rosszabb.

Ezúttal a fény biztosan nem keletről jön.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu