Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. április 12., 00.01

Fejetlenség, önfejűség

Írta: Hollai Hehs Ottó
2021. március 30., 18.08 Kedd

Fejetlenség általában akkor mutatkozik, ha rossz döntések születnek. Ez történhet egyéni döntéseknél, de beszélhetünk csoportos, tömeges fejetlenségről is. Nem feltétlenül jelent szellemi fogyatkozást, butaságot, legtöbbször külső zavaró hatásra jelentkezik, olyan helyzetekben, ahol gyors döntésekre lenne szükség, de a pánik, a zűrzavar rátelepszik a normális gondolkodásra.

Nem szívesen írok a vírusról, mert ma már nincs olyan tollforgató, aki ne foglalkozott volna ezzel a nagyon hálás témával, és a sok vélemény között már elvész a lényeg. Most csak azért írok, mert a németjeim egy kicsit megzavarodva, kapkodva kezelik a válsághelyzetet.

 Az idősebbek még emlékeznek, a régi, nem szép időkben, a kivételes társadalmi problémákat, az akkori autoriter rendszerek egyszerű rendeletekkel igyekezetek rendbe hozni, senkit az égvilágon nem kérdeztek meg, legkevésbé a polgárokat, de sok esetben a szakmai véleményeket sem hallgatták meg. Nem hozom példának a háborús állapotokat –bár sokan ezt a pandemiát is háborúnak tekintik –, amikor a statárium bevezetésével, rögtönítélő bíróság határozott a vétkesek megbüntetéséről. A magyarság történetében többször alkalmazták a statáriumot, de csak rendkívüli esetekben, mint háború, forradalom, de alkalmazása természeti katasztrófák alkalmával is lehetséges.

Nincs szükségünk sem statáriumra, sem a diktátorok önkényes intézkedéseire, de az túlzás, hogy az Unió nyugati országaiban, a koronavírus elleni védekezés stratégiája annyi vitán megy keresztül, hogy mire döntés születik, a helyzet már változik, a viták kezdődnek elölről. Még a válság kezdetén, tavaly márciusban az Európai Bizottsága elnöke, Ursula von der Leyen ezekkel a szavakkal fordult munkatársaihoz:

Oda kell figyelnünk egymásra, át kell segítenünk egymást ezen a helyzeten. Hiszen ha van olyan dolog, amely még ennél a vírusnál is ragályosabb, az a szeretet és az együttérzés. És a nehézségek közepette az európaiak megmutatják, hogy EZ mennyire erős lehet.

Hát, ahogy én láttam, és látom a helyzetet, nem mutatták meg, hogy EZ, mennyire lehet erős. Összetartás és közös elvek alapján közös uniós stratégia kidolgozása, a szegényebb országok és régiók azonnali megsegítése, ezek mind hiányoztak, de a legfontosabb kérdésben, az alapkérdésben sem tudtak megegyezni, ami szerint vagy az emberek életére, az európai lakosság egészségére összpontosítjuk a védekező haditervet, vagy teszünk, itt, ott amott valamit, de a legfontosabb a gazdaság megmentése. Mert mindkettőt egyszerre nehezebb megvédeni. A jelenlegi pandémia, ez az óriási világválság sem az együttérzést, sem a szeretetet, nem növelte a világon.

Ha az ember belelapoz az elmúlt év történéseibe, statisztikáiba, rengeteg furcsaságot tapasztal, és tucatnyi nyitott kérdést talál, melyekre nincs felelet. (De erről majd máskor.)

Most, 2021 tavaszán, tombol a koronavírus harmadik hulláma, a fertőzés 192 országban van jelen, a részletes adatok elkeserítőek, de politikusaink még mindig a globális gazdasági versenyt támogatják, a nagyhatalmi vetélkedés még mindig folyik, és a jelszó a régi; növelni kell a GDP-t. Kérdezhetjük, mikor jön meg végre a józanész, mikor döbbenünk rá, hogy le kell állni, sőt szép lassan visszafelé kell forgatni a határtalan, logikátlan és életveszélyes fejlődési hajsza kerekét.

A németek a választások előtt néhány hónappal alaposan összezavarodtak, pedig kezdetben a kormánypártok mellet az ellenzék is hajlamos volt az együttműködésre. A két testvérpárt, a Keresztény demokraták (CDU) és a Keresztény szocialisták (CSU) a párton belüli viták és botrányok mellet egymással sem egyeznek. Az evangélikus, 67 éves Merkel kancellár asszony – ésszerűen – egy meghosszabbított, ötnapos húsvéti munkaszünetet, és általános „csendes”, visszafogott ünneplést javasolt az egész országnak. Sokan megtámadták, még a saját köréből is, végül visszavonta ajánlatát. A 72 éves, katolikus Seehofer azzal érvelt, hogy azok a pártok, akik C betűvel kezdődnek (keresztény) nem tilthatják meg a húsvéti templomlátogatást. Kérdem én, hol voltak ezek a buzgó keresztény politikusok, amikor Európában gomba számra nőttek a mecsetek, és ugyanakkor, sorozatosan keresztény templomokat zártak be.

A gazdasági visszaesés, mint minden válság idején és utána, elsősorban a gyöngéket, a szegényeket érinti. A tőzsde szárnyal, és „felsőbb” gazdasági körökben hatalmas üzleteket kötnek. Mint a háborúk idején a gazdagok jövedelme gyarapszik, a szegény továbbra is szenved. A vírus két és fél millió halálos áldozata között vajon hány a gazdag, és hány a szegény?

Mi lesz a sorsunk, hova vezet az önző, önfejű és fejetlen gondolkodás?

A remény, egy normális élethez való visszatérésre, azonban megmarad, és ennek értelmében kívánok a Nyugati Jelen  minden kedves olvasójának  nyugodt, csendes, boldog húsvéti ünnepeket.

Hollai Hehs Ottó

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu