Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2022. május 18., 00.54

Felszisszentem

Írta: Ujj János
2021. március 17., 17.05 Szerda / Arad

Egy tavaly szeptemberben készült, a két világháború közötti Aradot bemutató filmet kaptam a világhálón. A 2017-ben elkészített (akadémiai díjjal jutalmazott) aradi monográfia szövege alapján állították össze a bemutatott képek kommentálását. Bevallom, jó volt látni a korabeli városképeket, a régi fényképfelvételeket, sőt hallani az angol nyelvű szöveget is. (Annak román fordítását a képernyő alján lehet olvasni.) Az 1937-es népszámlálás alapján összeállított adatok is helytállóak a lakosság nemzetiségi, vallási összetételéről. Még a magyar nevek is (megközelítően) pontosan hangzottak el angolul. Talán apró csúsztatások léteznek, de elhanyagolható számban.

Egyetlen épület, az egykori királyi főgimnázium bemutatásánál szisszentem fel. A Moise Nicoară nevét 1920-ban felvevő tanintézetet úgy prezentálták, hogy azt egészében egy román alapítvány pénzéből emelték. Megemlítik a tervező nevét, de egy szó sem arról, hogy mikor és valójában ki építtette. A történetét nem ismerőnek: a tanintézet épületét az ún. Bibics Alapítvány pénzéből kezdték el építeni. Az alapkő letételénél, 1869-ben jelen volt báró Eötvös József kultuszminiszter, aki aztán jelentős állami támogatást is szerzett a kormánytól az építkezésre. Sajnos, ígéretét nem tarthatta meg, nem volt jelen az 1872-es avatáson, mert egy évvel korábban váratlanul elhalálozott. Az épület közel ötven éven keresztül szolgálta az aradi magyar nyelvű középfokú magyar tannyelvű oktatást, otthont adva a főgimnáziumnak, a főreálnak, de saját épülete elkészültéig az állami tanítóképzőnek is.

Az épület felépítéséhez végül a magyar állam a költségek kétharmad részével járult hozzá. (Amennyiben teljes egészében alapítványi pénzből emelték volna, az impériumváltáskor a román államnak nem lett volna joga azt államosítani.) Így a filmben szereplő teljes alapítványi iskolaépítés sem teljesen helytálló.

Néhány szó a „román” Bibics (olykor Bibich) Alapítványról. Férje halálát követően, Bibicsné Tomján Margit a mintegy 15 ezer forintra becsült reáhagyott vagyonból (ingatlanok, pénztőke, kötvények) 1774-ben egy alapítványt tett az Arad vármegyei oktatás támogatására. Abból az alapítványi pénzből jött létre a szentannai német kollégium, amelyet aztán (II. József parancsára) Temesvárra helyeztek át. Hogy milyen stabil volt annak idején az osztrák birodalmi forint, milyen szolid lábon állt az alapítványt kezelő bank, jellemző, hogy közel száz évvel az alapítást követően még mindig megmaradt az értéke, de busásan kamatozott is.

Szóval ebből az alapítványból származó kamat képezte a királyi főgimnázium alapját. Hogy mennyire lehet románnak nevezni, azt megkérdőjelezem!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu