Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.08

Következnek a kismamák?!

Írta: Gáspár-Barra Réka
2009. április 01., 16.37 Szerda

Szinte csodálkoztam, hogy a naponta újabb és újabb megszorító intézkedésekkel előrukkoló kormányunknak még nem jutott eszébe hozzányúlni a gyermeknevelési pótlékoz, -szabadsághoz. 

Hiszen ezek, a hazai politikai osztály, kivételesen értelmes döntése nyomán valóban ember- és családbarát módon támogatták a gyermekvállalást.

Ja, hogy van aki sokallja a két év szabadságot?! A törvény értelmében bármikor visszatérhet dolgozni. Vagy kevesli a pénzt? Végül is a 600 lejes fix jövedelem vagy a fizetés 85%-a és az ehhez jövő pelenka-  meg egyéb pótlék tisztességes állami támogatás, amit lássunk be még a fejlett nyugateurópai országok mindegyikében sem biztosítanak. Hogy a munkáltatók háborognak a kétéves kiesésért? Ennyivel igazán tartoznak azoknak az asszonyoknak, akiktől általában elvárják a szótlan túlórázást, a magas teljesítményt, figyelmen kívül hagyva azt, hogy utóbbiaktól otthon is „teljes műszakot” igényel a gyermeknevelés, háztartás. Ami pedig a nevelendő gyermeket illeti, akinek sajnos a legkevesebb beleszólása van a dologba, gondolom bátran állítható a nevében, hogy ő két kézzel tapsol az anya kétéves szabadságának, és harmónikus testi, szellemi fejlődésével hálálja meg a ráfordított időt, energiát, ami bizonyítottan megalapozza egészséges felnőttkori magatartását is.

Hogy vannak szélsőséges esetek? Vannak anyák, akik visszeélnek jogaikkal? Csak szülik nyakra főre a gyerekeket, aztán fizessen az állam? Kétségtelen! De nem ez az általános.

Egyszóval a jelenlegi, nemrég kiegészült, gyermeknevelési pótlék és -szabadság, olyan szerencsés jogszabálynak örvend, amit nem igazán kellene bolygatni, még a gazdasági krízis okán sem. Maximum a pótlék mértékét kellene időnként összhangba hozni az infláció- és az átlagjövedelmek emelkedésével.

Ehhez képest most újabb varációkon dolgozik a kormány. Egyelőre csak javaslatok keringenek, állítólag civilszervezetek kezdeményezésére. Merthogy mennyivel jobb lenne, ha az anya már másfél év után visszatérhetne dolgozni. Meg ha az eddig neki jutó pótlék egy részéről lemondhatna egy nevelőnő javára, aki bármennyire is lelkiismeretes volna (ami ritka dolog!) soha nem helyettesíthetné teljesen az anyát. Sőt olyasmi is elhangzott, hogy a nagyszülőket fizetnék a gyermenevelésért. Ugyan már! Nem mintha az általában már nyugdíjas nagyszülőknek nem fogna jól a plussz jövedelem, annál is inkább, mert a gyermekek nagyrészét, ha nem is két éves koruk alatt, de azután valóban ők nevelik. De miből biztosítaná az állam ezt a pénzt, amikor még a beígért (és törvénybe iktatott!) nyugdíjemelések ritmusát sem tudja tartani?!

Egyszóval, a szokásos módon, a médiában felröppentett és a felelős minisztérium képviselői által ellentmondásosan kezelt javaslatok – egy nagy rakás humbug, amiről azt hiszem túlzott szkepticizmus nélkül állítható, hogy csupán a jelenlegi kismama-jogok megnyírbálását készíti elő. Legalábbis erre utalnak a munkaügyi tárca vezetőjének és beosztott államtitkárának ellentmondásos nyilatkozatai, melyekben egyikük részletesen ismerteti, másikuk pedig cáfolja a gyermekenevelési pótlék és -szabadság jogszabályának módosítását, készítgetve a talajt az e téren is meghozandó megszorításoknak.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Lacsan Dorottya / Péntek, 2009. április 03., 11.57 Válaszoljál rá!

Várható volt, hogy a kismamákba is belekötnek, utána pedig a szülők szemére vetik, hogy gyermekeiknél hiányzik a "7 év otthonról" ahogy mondani szokás. Az pedig egyenesen nevetséges, hogy a nagyszülőknek fizetnének az unokák neveléséért: ha egyre jobban kitolják a nyugdijkorhatárt, akkor nem lesz nyugdijas nagyszülő aki vigyázhatna a kicsikre, és ezzel a kör bezárul. Az anya nem maradhat otthon, hogy nevelje a gyermeket, nagyszülő nincs, mert neki is dolgoznia kell, bölcsöde nincs, a fiataloknak nincs pénzük dadust alkalmazni(olyat, akiben bizni is lehet, amúgy is nehéz találni), tehát marad a gyermekről való lemondás, vagy a kinlódás, aminek ugyancsak a
gyermek és később a társadalom issza meg a levét. Hű de jól kitalálták: szüljetek csak gyereket, de az állam nem támogat semmivel, csak követel.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu