Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 26., 15.11

Hát akkor hova?

Írta: Jámbor Gyula
2021. március 08., 14.56 Hétfõ / Arad

Három témámat félretettem, amikor a postaládánkba bedobtak egy keskeny formátumú, kétoldalas, a hulladékbegyűjtésről szóló röplapot. Kiadója az A Megyei Szelektív Hulladékgyűjtést Koordináló Egyesület (kiféle, miféle, még nem familiarizálódtunk az elnevezéssel, magam legalábbis nem), meg az Arad Városi Tanács.

Pár hete olvashattak róla, hogy Aradon újraindult (miért állt meg annak idején, a fene sem tudja) a szemét szétválogatására létesített üzemrészleg. A magam részéről őszinte örömmel fogadtam, hisz elég idős és tapasztalt, tájékozott vagyok már ahhoz (legalábbis így képzelem), hogy reális dimenziókban tudjam felmérni a szelektív hulladékgyűjtés hasznát és fölöttébb szükséges voltát.

Az emberiség túlélésének egyik pillére a sok közül az, hogy mennyire tudja újrahasznosítani a már egyszer (nagy erőfeszítések árán) kitermelt, felhasznált nyersanyagokat, illetve az azokból készült ipari, építészeti és egyéb alkotásokat, műtárgyakat. Minél többet tud újrahasznosítani, annál jobban jár, mert az új előállítási folyamatában egyrészt felszámolja, „eltünteti” a hulladékot (a világ nagy részében, a városokban amúgy is nehéz helyet találni számára), másrészt tetemesen csökkenti ezáltal a (szinte beláthatatlan következményekkel járó) környezetszennyezést, és nem mellesleg rengeteg energiát, pénzt takarít meg.

A szelektív hulladékgyűjtés napjaink korparancsa.

No de a röplapból indultam ki.

Eszerint a szelektív hulladékgyűjtés törvényes kötelezettség és „veled kezdődik”. Tehát rajtam, rajtad meg rajta áll. Nincs min vitázni, valóban így van. Ha én, te, meg ő nem veszi a minimális fáradságot, hogy külön gyűjtse a háztartási szemetet, a műanyag- és fámhulladékot, a papírt és kartonpapírt az erre kijelölt konténerbe, akkor a hulladékfeldolgozás következő fázisai  sokkal nehezebbé, költségesebbé, esetenként kivitelezhetetlenebbé válnak.

E folyamatban az ún. állampolgári tudat erősen közrejátszik. Ha létezik, akkor sokkal könnyebben megy, ha nem, akkor bizony gondok vannak.

Ebben az összefüggésben nagyon fontos kérdés, hogy lehet a pozitív állampolgári tudatot kialakítani.

Nyilván közösségi – családi, iskolai és egyéb társadalmi ráhatással.

Most jön az írás lényege.

Azt már megértette, talán elfogadta a kedves olvasó, hogy a hulladékot érdemes, sőt állampolgári kötelesség is szelektíve (válogatva) gyűjteni. Ha nem is egyéni, de kollektív, nemcsak a mát, de a jövőt is érintő távlatban, a gyermekekért, unokákért.

De mi van, ha a szemétgyűjtő kukákba be nem férő terjedelmes, veszélyes, növényi stb. hulladékról van szó?

Akkor plusz problémák adódnak.

Mert hogy nem szabad, a röplap szerint, terjedelmes hulladékot (padlószőnyeget, bútort, paplant, tükröt, szélvédőt stb.) a kuka mellé tenni.

Ugyancsak tilos az elhasznált elemeket, lakkokat és festékeket, lejárt gyógyszereket, oldószereket, olajokat stb. kitenni.

Mint ahogy a meghibásodott elektromos-elektronikus cikkeket (háztartási robot, rádió, televízió, mosógép, hűtőszekrény, számítógép, villanykörte, neoncső stb.) sem.

Hogy a növényi, a fák, bokrok nyeséséből származó hulladékokról ne is szóljunk.

Aki a postaládákba bedobott röplapokat elolvassa, felteszi a kérdést, hogy akkor mit is tegyen? Hová tegye az elhasznált padlószőnyegét, paplanát, a tömbháza előtti sövény nyírásából származó zöld nyesedéket? Mit tegyen, ha a lakásfelújításból származó hulladékot törvényesen el szeretné szállíttatni? (Lehetőleg plusszköltség nélkül, természetesen.)

Aki választ szeretne kapni e kérdésekre, forduljon a röplapon megadott e-mail-címhez és telefonszámhoz.

Ha érdemlegeset tud meg a témáról, kérem, értesítsen bennünket.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu