Határkerítések

Berlin további 800 rendőrt küldött a lengyel határra a Beloruszból érkező illegális migráció megfékezésére, nyilatkozta Horst Seehofer a leköszönő német kormány belügyminisztere. Idén már 6162-en léptek be engedély nélkül Németországba Fehéroroszországból.

Számos uniós tagállam azzal vádolja Minszket, hogy illegális migránsokat – többnyire irakiakat, afgánokat és afrikaiakat – küld át a határon az EU-ba, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra, amely szankciókat vezetett be Fehéroroszországgal szemben Alekszandr Lukasenka elnök 2020. augusztusi vitatott újraválasztása után.

A fehérorosz diktátor külön repülőjáratokkal hozza Irakból és Törökországból Minszkbe a migránsokat, majd a nyugati határra szállítják azokat, és annak illegális átlépésére kényszerítik, akár erőszakkal is. Eleinte Litvániát vette célkeresztbe, majd a lengyel és a lett határra is szállítja a migránsokat, akik hetekig a senki földjén rekednek. A lengyel határőrök ugyanis nem engedik őket belépni, a belorusz határőrök viszont nem engedik, hogy visszatérjenek Fehéroroszországba. Közben Litvániához hasonlóan, Lengyelország is kerítést épít a belorusz határra az illegális migráció megállítására. A határ ugyanis ritkán lakott, erdős és mocsaras területen halad, tehát nehezen ellenőrizhető. Eddig nem is nagyon kellett ellenőrizni, főleg cigarettacsempészek keltek át illegálisan Beloruszból Litvániába és Lengyelországba, illegális migránsokkal viszont nemigen voltak problémák, az előző évek átlaga szerint kevesebb, mint százan érkeztek a zöldhatáron, majdnem kivétel nélkül belorusz politikai üldözöttek.

Az EU keleti határán épülő kerítéseket azonban nemcsak az érintett országok szorgalmazzák – október elején Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Dánia, Bulgária, Görögország és Ciprus közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az egész Uniót védő kerítések megépítését EU-s forrásokból finanszírozzák. Ursula von der Leyen asszony nem rajong az ötletért, Seehofer azonban legitimnek nevezte a keleti országok ezen határvédelmi módszerét.

Holott 2015-ben mekkora hisztéria-cunámi zúdult Nyugatról Magyarországra, amikor Orbán Viktor épített hasonló migránsellenes kerítést a szerb határra. Akkor a nyugati vezetők egymásra licitálva ítélték el a magyar lépést, maradinak, kirekesztőnek, rasszistának stb. bélyegezve azt, miközben nem győzték hangsúlyozni elkötelezettségüket az ugyebár „védelemre szoruló”, „szegény menekültek” oltalmazása mellett. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet, a balkáni útvonalon számos ország épített hasonló védőkerítést, még a 2015-ben hangoskodó Ausztria is! A terrorista merényletek, nők elleni tömeges nemi erőszak és aggasztóan megnövekedett bűnözés nyomán Nyugaton is jelentősen alább hagyott az úgynevezett „wilkommenskultur”, manapság ott is legitimnek tekintik a határvédelmet, akár kerítéssel is.

Kérdés azonban, hogy Brüsszel jóváhagyja-e a 12 tagország kérését a lengyel és litván határokon épülő kerítések finanszírozásáról. Mert akkor az ezerszer elátkozott magyar határkerítés költségeit is meg kellene téríteni, különben tagországok közötti diszkriminációról lenne szó. A magyar határkerítés utólagos finanszírozása azonban hatalmas öngól, jelképes pofon lenne az egész nyugati balliberális politikai fősodrás számára, aligha nyelnének le ekkora (ön)megalázást.