Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. június 21., 18.46

Hétfőzet Irházi János módra

2008. február 24., 21.00 Vasárnap

Fogalmam sincs, hogy a vidéki ember igazából milyen (kultúr)műsorra vágyik, ha néhanapján becsüccsenne a helyi művelődési karámba.

Aztán elolvasgatva a Pécska kulturális életéről kipattant vitát, megnyugodtam, mert ebből kiderült, hogy igazából senki sem tudja, mire vernék vörösre az emberek a tenyerüket. Van, aki a múltat sírja vissza, van, aki a mai kultúrmorzsákat tolná fel a pódiumra. Csakhogy az igazság valahol Scully és Mulder között sumákol, hisz ami a kommunizmusban kérdőjelekkel megspékelve, működött, ma már nem több avult receptnél. S nem csupán Pécskán, hanem más vidéki városokban, községekben is.

Aszfalton smirgliződött lelkemmel megpróbáltam elképzelni, ha én vidéken élnék, gazdálkodásból tartanám fenn családomat, akkor milyen műsorra lennék vevő. Egy olyan átlagos, magyarlakta településen, ahol van némi zsé előadásokra, de jelenleg az éves kultúrkalendárium kimerül egy-két néptáncban és egy falunapban. Abban biztos vagyok, hogy József Attila szavalóestre, import irodalmi kör felolvasására, vagy a Talpalatnyi föld kétfelvonásos amatőr feldolgozására saját traktorommal sem húznának be. Hál’istennek vége a korszaknak, amikor jéghideg terembe hajtották be az embereket, hogy pancser népszínművel vagy szovjet darabbal tudják le a népnevelésnek csúfolt sanyargatást. Hogy aztán másnap a sajtó ömlengve írja: sikerült fényt gyújtani a lelkekben. Nem sikerült, de a sebhegek mai napig látszanak.

Visszatérve képzelgésemre, egy fárasztó hét utáni szombaton este tuti beülnék Lagzi Lajcsira, kabaréra, néptánccal megspékelt poénpuffogtatásra, lőrinczelászlói szép magyar megfogalmazásban: haknira.

Amit tőlünk nyugatabbra már évtizedekkel ezelőtt kitaláltak, és a mai napig profi módon űzik. Mert ügyes adagolásban és keverésben szórakozást kell kivinni vidékre, ahol a feltöltődési, kikapcsolódási lehetőségek összehasonlíthatatlanul szűkebbek, mint a városban.

Hallom az ellentábort: de ki szervezze meg? A válasz rém szimpli: az önkormányzat alkalmazzon és fizessen meg egy programszervezőt, aki ledumálja haknisékkal a honort, időpontot, lóvét be a költségvetésbe, és aztán felgördülhet a függöny. Számtalan erdélyi színész, humorista járja az országot, szívesen elmennek a legeldugottabb magyar faluba is, csak meg kell őket keresni. Mert ma, a sikeresen agyoncsépelt, tartalmatlanná szabdalt „magyar közösségépítő érdekből” senki nem fog ingyért műsorokat beszervezni. Ez nem több sztahanovista félredumánál, hisz a kultúra, a szórakozás szervezett, olajozott biznisz szerte a világon.

Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy megettem öt kiló vattacukrot. Amikor felébredtem, nem volt meg a párnám.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2008. február 25., 14.40 Válaszoljál rá!

Igaza van a szerzőnek, de egyben téved. Nem kell feltétlenül alkalmazott a helyi haknik szervezéséhez. Az amúgy sem nagy, erre fordítható összeget az apparátus valamelyik tagja is levezényelheti. Mert az így szervezendő események többnyire így is, úgy is az éppen regnáló elöljárókat fényezik.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu