Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. október 23., 05.40

A kecske és a káposzta

Írta: Hollai Hehs Ottó
2020. szeptember 28., 15.51 Hétfõ

Nem lesz itt szó sem kecskéről, még kevésbé káposztáról, a cím csak arra a szólásmondásra utal, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Mit is takar ez a régi mondás? Talán olyasmit, hogy néha engedményeket kell tennünk, hogy egyensúlyban maradjunk, mindenkinek jusson, de maradjon is.

Valószínű, hogy világunk furcsa, zavaros és kritikus helyzetét más hasonlattal is jellemezhetjük, de a lényeg az, hogy ellentmondások tömegében élünk, veszedelmesen, bután, az általános gondolkodás skizofrén, és ha így folytatjuk, a káposzta is elfogy, a kecske pedig éhen hal.

Miről is beszélek, mi az a rossz, az igazi rossz, ami elrontja életünket?  Elsősorban az a felismerés, hogy világunk jelenlegi vezetői – ahogy ezt látni, tapasztalni – nem tudják az emberiség életét sikeresen vezetni. Ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja, kérem, sorolja bizonyítékait, jelölje ki azokat a lépéseket, amelyeket ma ténylegesen az emberek, a köz érdekében tesznek.  Másodsorban itt, körülöttünk lebeg a gyanú, ami lassan felismeréssé növekszik, hogy mai vezetőink is „pórázon” tartva, bukdácsolva igyekeznek tenni a magukét, de valódi hatalmuk a dolgok felett nincs. Mindenki tudja, mire gondolok, íme az összeesküvés-elmélet.

Azzal nem lehet érvelni, hogy a világ mindig ilyen volt, háborúk, egymás leigázása, gonosz királyok és diktátorok, nagy járványok és klímakatasztrófák, szóval a problémák mindig nagyok voltak stb. Igen, ez így volt, ha olvassuk történelmünket, csak mérgelődünk és szomorkodunk, de világunk akkor, a múltban, nem volt ennyire fejlett, hiányoztak a technikai adottságok, a „vívmányok”, amelyek ma egyáltalán nem hiánycikkek. Az ősi kultúrákban, civilizációkban is éltek hozzánk hasonló emberek, akikről nem tudjuk mennyire lehettek szerencsésebbek, elégedettek – talán boldogabbak voltak, mint a mai, modern ember – de azok a fantasztikus „eszközök”, melyeket az utóbbi időkben az emberi agy, a hihetetlen tudás, a rendelkezésünkre bocsátott ma egy édeni világot teremtethetnének. Szándékosan írtam eszközökről, mert a régi egyszerű eszközöktől, amikor a tüzet még két kő segítségével csiholtuk, mára oda jutottunk, hogy jóformán nincs szükségünk semmire, hiszen digitális világunkban gombnyomással szinte mindent elintézhetünk.

Ahogy ma a dolgokat látjuk, mégis messzi vagyunk a paradicsomi élettől. Talán éppen ott van a hiba, hogy az ún. civilizációs haladás, a fejlődés mai csúcsa, elsősorban a tudományokban és a technikában mutatkozik, de az ember morális, etikai rendje, egy helyben maradt, sőt, bizonyos területeken visszafejlődött. „Visszamenni a fára” természetesen nem lenne megoldás, de azért lefékezhetnénk a „gombnyomásokat”, többet kellene törődnünk az emberrel, a természettel és a kettő viszonyával, hiszen mindkét teremtmény egy csodálatos alkotás, bárki is volt a „szerzője”.

Most elhagyom a filozofálást és csak néhány gyakorlati pontot említek, ahol a legnagyobb ellentmondásokat tapasztaljuk.

A kisember, az átlagember békében akar élni, és ha nem is szereti a másikat, aki nem olyan, mint ő, nem akarja mindenáron elpusztítani. A háborúk ötlete mindig felülről jött, ez bizonyítható. Jelenleg Európa, az USA, szóval a mi nyugati civilizációnk látszólagos békében él, sajnos van elég más problémánk, de a világ másik részén, majdnem mindig dörögnek a fegyverek. Kezdve az ENSZ-től, az utcán tüntető parányi békeharcosokig, mindenki a békét óhajtja, azt követeli. Jogosan, mert a béke mindennek az alapja, a jólétnek, a nyugodtságnak, a fejlődésnek, az emberiség boldogulásának. És mégis, egyre többet költ az emberiség fegyverekre, a világ leghaszontalanabb eszközeire, mert ha felhasználjuk őket, akkor emberek tömegeit pusztítjuk el, ami kardinális bűn, akár vallási, akár pusztán etikai szempontból nézzük. Ha pedig nem használjuk fel, akkor egyszerűen el kell dobni, meg kell semmisíteni őket. Évente billiókat dobunk szemétre, amikor milliók élnek nyomorban, éheznek és vizük sincs!  S közben csodálkozunk, hogy a terrorizmus nem hogy csökkenne, de mindig új erőre kap!

Írásomba nem férnek a példák tucatjai, amelyekkel az emberiség mai mérhetetlen butaságát bizonyíthatnánk, de egyet még, talán a most legaktuálisabbat kiemelném.

Ha a GDP-t, ezt a varázslatos mifenét egy évben nem tudjuk emelni, összeszaladnak politikusok, közgazdászok és riadót fújnak, jön a PÁNIK. Most is ez van, a pandémia alatt. A vírus ellen szeretnénk védekezni, de nem férünk a bőrünkben, közben mindent szeretnénk csinálni, termelni, fogyasztani, szórakozni, de azért egész nap kiabálunk és ezerszer elmondjuk, hogyan kell a maszkot használni. Senkinek nem jutott eszébe, hogy próbálja meg Európa, legalább egyszer, kétszer, hogy pár napra állítsa le a mozgást, a forgalmat, a vásárlást, szóval mindent, üljön mindenki otthon, imádkozzon, vagy kártyázzon. Például péntektől vasárnap estig, de mindenütt, és többször egymásután, aztán nézzük meg az adatokat. A másik kérdés pedig, hogy nézzük már meg alaposan, hogy tényleg igazuk van-e azoknak, akik állítják, hogy ez semmi más, mint biológia háború az emberiség ellen! (Most hirdeti a Kopp Kiadó a szenzáció-könyvet: Egészségdiktatúra, alcím Bill Gates támadása a demokrácia ellen. Mi ez, szenzáció, pénzszerzési fogás vagy igazság?)

Pár évvel ezelőtt olvastam a Figyelmeztetés az emberiség számára a világ tudósaitól című nyílt levelet. Sokan olvasták, világszerte, de elfelejtettük. Csak egyetlen gondolatot emelnék ki:

A bolygónkkal és élőlényeivel való bánásmódunkon változtatnunk kell annak érdekében, hogy elkerüljük a világméretű nyomor kialakulását”.

Hozzátenném: sok mindenen kellene változtassunk, mert, ahogy ma gondolkozunk, az több mint skizofrén, az már életveszélyes. Persze a hal felülről… de, ha nincs más megoldás, le kell vágni a hal fejét. Ha ezt nem tesszük meg, a káposzta megbüdösödik, szegény kecske pedig éhe-nhal…

Hollai Hehs Ottó, Németország

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu