Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. február 26., 08.55

Fajelmélet, emberi jogok, demokrácia (II.)

Írta: Hollai Hehs Ottó
2021. február 18., 16.32 Csütörtök

Emberi jogok

Az emberfaj őseit kezdetben csak az ösztönök irányították, a lényeg a túlélés, az életben maradás volt. Nem létezett „emberi jog”, az erősebb irányította a gyengébbet, de ha úgy akarta, eltiporta. A háborúkban meghódított és életben maradt emberből rabszolga lett, később, a feudális rendszerben a föld birtokosainak lett a tulajdona, dolgozott éjt nappallá téve.                                                   

Ismert történelmünkben először (talán) Nagy Kürosz perzsa király volt, aki nem az elnyomásra, hanem a toleranciára építette uralkodói politikáját. Babilon meghódítása után felszabadította a rabszolgákat, faji egyenlőséget hirdetett, és kimondta, hogy minden embernek joga van saját vallását megválasztani. Állítólag az első lépés volt az emberiség történetében az emberi jogok felé, és ez kb. 2500 évvel ezelőtt, ie. 539-ben. Rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel. (Kürosz eredeti agyaghengere a British Múzeumban van és az angolok megígérték, hogy kölcsönadják Teheránnak, amely már régen követeli a dokumentumokat. A vélemények persze itt is eltérőek, történészek szerint az ékírásos dokumentum csak propagandacélokat szolgált, mert Kürosz, a többi ókori uralkodóhoz hasonlóan, erőszakos elnyomó volt. Ókori zsarnok előtt tiszteleg az ENSZ? Na, mindegy.)

Európai történelmünkben az angolok kezdtek a polgár jogaival foglalkozni, de máig az emberi jogok egyetemes elismerése csak papíron létezik, a gyakorlatban inkább csődöt mondott. A híres angol Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) után négyszáz évvel, 1628-ban elfogadták a „Jog kérvénye” nevű dokumentumot, aztán pár évre rá, az „angol polgári forradalom” már új utakat hirdet. Előbb kivégzik a királyt, a lordprotektor Cromwell Angliát nagy és művelt nemzetté akarja emelni, sok a vita, a háborúskodás, a nagy puritán forradalmár ezrivel gyilkoltatja le a más hitű katolikus skótokat, hogy végül halála után két évvel tetemét kiássák sírjából, láncokkal felakasszák, majd lefejezzék. A royalistáknak erre joguk volt!

A puritanizmus isten tekintélyének az elismerése, egy hit, melynek értelmében, az emberek Isten tanítása szerint kellene éljenek. Ez a hitvallás biztosíthatná az emberi jogokat, de ez sem akkor, sem azóta nem valósult meg, mégis, a cromwelli forradalom – egyesek szerint – alapvető változásokat hozott a nyugati civilizáció alakulásban.

Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, 1776-ban, is részben a puritanizmus szellemében született, az emberi jogokat, mint az élethez, a szabadsághoz, a boldoguláshoz való jogokat fogalmazta meg. Nagyon jól tudjuk, hogy alakult később az Államok történelme, fekete rabszolgákat hozattak az új hazába, és az őslakos indiánokat megsemmisítették.

Európában a felvilágosodás szellemében 1789-ben kitört a nagy francia forradalom, melynek egyik alapvető dokumentuma az Emberi és polgári jogok nyilatkozata. Aztán – ennek szellemében? – a francia forradalom idején 40 000 embert küldtek nyaktiló  alá, 200 000-et lőttek agyon, és 500 000-et zártak börtönbe. Az azóta eltelt közel két és fél évszázadban sok nem változott, aki ezt nem hiszi, olvassa a XX. század történelmét.

Persze ma tisztább a helyzet, senkit nem bántanak, és joga mindenkinek van majdnem mindenre, ha viszont sok pénze van, szinte mindenre. Pénz nélkül csak elméletileg van jogod, a gyakorlatban semmire nincs lehetőséged. Ez tény, erről kár vitatkozni.

Záró mondat: Az ember a biológiai evolúció eredménye!? Ha ez tényleg így van, akkor a természetes szelekció, vagy a természetes kiválasztódás törvényei szerint az erősebb, a nagyobb rátermettségű kiszorítja versenytársát. A harc mindig folyik, az emberi jogok betartása csak mese. Egy ideális, vallásos világ, a hit világa, az élőlények közül csak a homo sapiensre jellemző. De ez is az evolúció eredménye. Csak ebben a világban lehet erkölcsről és emberi jogokról beszélni. Ehhez a világhoz kellene, visszatérjünk!

 

Demokrácia

Már akik kitalálták, az ókori görögök, sem vették komolyan. Sőt, inkább ellenezték. A városállamok legtöbbjében nem is létezett, és a polgárok valójában egyáltalán nem voltak egyenlők. A legnagyobb görög gondolkozók kimondottan utálták ezt az államformát. Platon szerint: A demokrácia a csőcselék uralma, azoké, akik a szabadságot megfelelő erények – pl. mértékletesség – hiányában a szélsőségességig fokozzák, s így a szabadságból szabadosság lesz.

A múlt század nagy politikusa W. Churchill is rossz véleménnyel volt ezen államformáról, és szellemesen így jellemzi: A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.

A nyugati demokrácia ma nem más, mint egy kölcsönkapott farsangi ruha, amiben, látszólag, szabadon mozoghatunk, mindent elmondhatunk, de csak ha pénz van a zsebünkben. Ehhez kaptunk, az utóbbi időben, egy arcmaszkot, anélkül nem léphetünk színre.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu