Álláspont

Az elmúlt héten a Nyugati Jelen is közölte az MTI híradását az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakulásának 130.

Vajon mit esznek a csigák? Gondolt-e valaha erre bármely hétköznapi halandó? Mert én nem.

Valamelyik hírcsatornáról jutott a fülembe, hogy a baj van a tavaly nálunk átadott egyik autópálya-szakasszal.

Túléli-e az egyre jobban recsegő-ropogó EU az egymást követő válságok halmozott hatását?

Pedagógusfizetések című írásomat azzal zártam: „Külön téma lehetne (egyszer talán visszatérek rá) a tanári kvalitás és a diák életbeni sikeressége. Előzetesen annyit: ez pénzben számolva is kimutatható”.

Nem vagyunk étteremjárók. Fiatal korunkban anyagi okokból nem engedhettük meg a gyakori éttermi kiruccanásokat, mostanság is csak „szakácsnő-” (értsd: háziasszony-) kímélő családi összeröffenéseket tartunk nyilvános helyen.

A napokban jelentette be tanügyminiszterünk, hogy december elsejétől 15 százalékkal emelkedik Romániában a pedagógusfizetés, amely, a kisegítő személyzetet is beszámolva, mintegy 304 ezer embert érint.

Szíriában folytatja „béketeremtő” tevékenységét a Kreml piromániás tűzoltója.

Gyermekkorom utcáin gurulok végig lépésben. Minden régi házban tudom, ki lakott öt-hat évtizeddel ezelőtt. Egyik-másik előtt le is állítom a motort, hátha felfrissül az emlékezet.

Hétfőn délután, amikor a Jelen Házban édes anyanyelvünk művelésének (széles értelemben vett) erdélyi aranykezű kertésze, dr. Brauch Magda szépíróként is ismét bemutatkozott a szép számban megjelent magyar szellemi elit közönségének, még nem tudhattunk a bukaresti képviselőház keddi szavazásáról.

Tíz napja már, hogy a pedagógusi hivatás értékének elismerése és megbecsülése jeleként a világ számos országában megtartották a tanárok napját, az UNESCO 1994-ben nyilvánította ünneppé október ötödikét.

Fizetünk, hogy otthon maradhassanak, vagy eláraszt az emberözön? Anyagi áldozatot vállalunk, vagy megkockáztatjuk a hagyományos európai keresztény civilizáció összeomlását?

Október 9-én emlékeztek meg a román holokauszt napjáról. 2004 májusában kormányhatározattal mondták ki, a holokausztot tanulmányozó (a Nobel-békedíjas, Máramarosszigeten született Elie Wiesel vezette) nemzetközi bizottság, valamint a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének javaslatára, hogy e napon emlékeznek meg a második világháború éveiben haláltáborokba vagy koncentrációs táborokba elhurcolt hazai zsidóság tömeges kiirtásáról. 2009-ben a Holokauszt Áldozatai Emlékhelyének felavatására is sor került, amelyen a Dávid csillag, a Via dolorosa és a Cigányok kereke is látható.

Kihez és hogyan szóljunk, ha úgy érezzük, az ember kiszolgáltatottsága, védtelensége egyre csak fokozódik?