Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. október 25., 02.03

A HoReCa sztrájkja, avagy a belgák esete

Írta: Jámbor Gyula
2020. augusztus 19., 16.51 Szerda / Arad

Legújabb korunk talán legismertebb betűszava a HoReCa (hoteluri, restaurante, cafenele), azaz a vendéglátó ágazat. Az első ilyen nevezetes betűszó talán, néhány évtizede, a Har-Cov (Hargita, Kovászna) volt, amikor a román sajtó, a politikusok és részben a közvélemény egy része igen vehemensen a renitens hargitai, kovásznai magyarok bizonyos önrendelkezési követelései ellen fordult. (Egyébként ma is megtörténhetne, ugyanolyan intenzitással, egy adott vezényszóra.)

De most a vendéglátóiparról beszélünk, amely kétségtelenül a vírusjárvány egyik nagy vesztese; az ipari létesítmények egy részének leállása, a termelés és tíz- vagy százezrek munkaszerződésének megszűnése (kissé vagy egészen abszurd módon) nem annyira nyilvánvaló és mindenki által érzékelhető, mint az, hogy egy szórakozóhely működését részlegesen korlátozzák, szigorúbb órarend közé szorítják.

Annak idején Majakovszkij, a nagy szovjet költő mondta volt állítólag, utolsó szavaiban, öngyilkossága előtt, hogy „elvtársak, ne lőjetek”; de még életében megírta, hogy a nép nem hülye, nem kvászt (ez egy amolyan korpából készült hűsítő-féle), hanem vodkát iszik. Ez utóbbit sem tudnám dokumentálni, az orosz irodalomban nálam járatosabb barátaimtól hallottam. Ha nem is igaz, a mostani gondolatmenetbe jól illeszkedik.

Szóval: a HoReCa sztrájkra készült, tegnap délután 5 és 6 óra között egyes vendéglátó egységek felfüggesztették tevékenységüket, figyelmeztetésképpen, személyzetével kivonult a vendéglője, kávézója stb. elé, hogy felhívja a kormány figyelmét: ez így tovább nem mehet, az ágazat mintegy 400 ezer alkalmazottjára szörnyű veszélyt jelent.

Ez, részben legalábbis, biztosan igaz. Azt kellene eldönteni, hogy járványügyi szempontból, a lakosság érdekében mennyire indokolt, mennyiben veszélyezteti a kötelező előírásokat betartó vendéglátó egység az azt felkeresők egészségét.

Magam nem tudom, úgy állok a kérdés előtt, mint egykor a belga hadseregbe besorozott újonc Kohn (bizonyára vicc, de nagyon találó), aki sem jobbra, a flamandok, sem balra, a vallonok közé nem állt, s végül egyedül maradván, megkérdezte a parancsot kiadó őrmestertől: és a belgák hova álljanak?

Most a kérdés az, hogy meg kell-e, meg lehet-e nyitni az éttermek belső tereit. Pillanatnyilag még nyár van, a teraszokra (általában) ki lehet ülni – ha védettek az eső elől, pláne –, de jön az ősz, meg a tél is, és akkor hogyan lesz?

Hogyan alakul a romániai turizmus, az ország GDP-jében még nem igazán nagy, de egyre jelentősebb arányú komponensének sorsa?

Pillanatnyilag az is kérdés, mekkora visszhangja volt a sztrájkra szólító felhívásnak.

Ma már, talán, többet tudunk.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu