Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. szeptember 24., 18.18

A kecske is, a káposzta is?

Írta: Jámbor Gyula
2018. július 26., 04.00 Csütörtök / Arad
A számítógép előtt ülve úgy teszek, mintha gondolkodnék, s közben a pillanatnyilag éppen napfényes időben a közeli zajokra figyelek.

Valamikor a vagongyárban hallottam hasonlókat, amikor gépi vagy kézi kalapácsokkal a vaslemezeket egyengették. Bumm, bumm...
Most is nagykapalácsokkal püfölik a garázsbontók az összehegesztett tartó-vasrudak „tövét”, oldalról, alulról, hátha szétválnak, s nem kell a flekszhez – ehhez a csudás, fémet, betont, vasbetont vágó szerszámhoz – folyamodni. Amelyhez, ráadásul, áram is szükségeltetik, bár manapság általában az is megoldható, hisz léteznek majd’ végtelen hosszúságú vezetékek. No meg benzinnel működő áramfejlesztők, amelyeket az élelmes vállalkozók (nem is megfizethetetlen áron) már beszereztek. A magánvállalkozók ugyanis csodákra képesek: ami hézag van a városi, tanácsi stb. szervezésben, azt mondhatni percek alatt betöltik. Fogalmam nincs, például, hogyan, milyen forrásból neszelte meg nem is egy Szilágy megyei (?) rendszámú utánfutós „dubicát” vezető, erősen lebarnult gépkocsivezető, hogy az aradi Mikelakán bontják a garázsokat. (Kérdeztem, nem volt hajlandó nyilatkozni.) De itt van, és ajánlja (sőt, teljesíti) szolgálatait: adja, zsebből, a kialkudott összeget – az első napokhoz képest, a konkurencia hatására feljebb kúszott a „tőzsdei” árfolyam –, és megszabadítja a tulajdonost teherré vált birtokától. Hogy annak idején a most kapott összeg sokszorosát fektette be, az ezúttal lényegtelen.
De térjek rá tulajdonképpeni mondanivalómra.
Az aradi garázsok lebontása becslésem szerint több ezer tonna hulladék, törmelék elszállításával jár. A garázsok legnagyobb részét ugyanis annak idején lebetonozták, a városi tanács lebontási felszólításában szereplő (a terep eredeti állapotában történő visszaszolgáltatás) kitétele pedig abszolút illuzórikus: hogyan, miként volna lehetséges a betonalapzatok feltörése és elszállítása? Sehogy: az idők folyamán számtalanszor bebizonyosodott, hogy az építkezési törmelék elhelyezése óriási és megoldatlan gond. Akiket a környezetvédelmi gárda esetleg rajtakapott, hogy „nem megengedett helyen” rakták le a hulladékot, azokat megbüntette.
Amúgy Arad környéke (bár egyedüli volna az országban) tele van építkezési törmelékkel. Ami részben a lerakók lelkiismeretét terheli, de a törvénykezés hiányosságait is.
Most jön (már jött is, számomra tüneményes gyorsasággal) a városi viszonylatban 50 millió eurós rehabilitálációs projektet megnyert vállalkozás, és böhöm nagy eszkavátorával seperc alatt feltöri a pár centis betonréteget, összegöngyöli a hulladékot, hogy majd aztán nagy teherkocsik elszállítsák.
A múlt hét végén az aradi Kisszentmiklós városnegyedben polgári tiltakozáson vonult fel úgy másfél száz ember az ellen, hogy a negyed végében, jó hathektáros területen a városi tanács építkezésihulladék-telep létrehozására vonatkozó határozatot fogadott el.
Nem merném cáfolni tiltakozásuk jogosságát: ki szeretne szomszédságában egy hulladéktelepet, még akkor is, ha az valószínűleg nem jelentene veszélyt az egészségére? Hogy teherautók százai dübörögnek majd arra, pluszban, a következő egy-két évben, az bizonyos.
Az érem másik oldala: az adott helyzetet valahogy meg kell oldani, a garázsbontásokból származó, ezer tonnányi hulladékot valahol el kell helyezni. Kisszentmiklóson, a Vlaicu negyedben, az Alfa-telepen, Mikelakán, akárhol. És mindenütt, némi joggal, tiltakozhatnának ellene.
A demokrácia, legalább, a tiltakozás jogát meghozta.
Bár azon el lehetne merengeni, hogy a tiltakozások mennyire jogosak ­a közösség szempontjából.
Meg azon: van-e, létezhet-e minden esetben olyan megoldás, amellyel a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon?
Hátha a kedves olvasó okosabb e tekintetben e sorok írójánál...
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu