Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. február 23., 04.06

A román Európa legvallásosabb nemzete

Írta: Jámbor Gyula
2018. december 16., 04.00 Vasárnap
Közeledik a karácsony, Jézus Krisztus születésének egyezményesen elfogadott időpontja. Pontos történelmi adat nem lévén, a niceai zsinat i.u. 325-ben megegyezett a húsvét, a legnagyobb keresztény egyházi ünnep időpontjában (a mai számítások is ezt a határozatot követik), de nem döntött a karácsony, a második legnagyobb ünnep időpontjában. Ez utóbbit, mondják történelmi források, 336-ban már december 25-én, egy ősi római Nap-ünnep helyén, már megünnepelték.

Manapság december 25-én ünneplik a karácsonyt a római katolikus és a protestáns, valamint a konstantinápolyi, alexandriai, romániai, ciprusi, görögországi, finnországi ortodox egyházak. Kitartottak a régebbi január 6. mellett a jeruzsálemi, oroszországi, szerbiai, bulgáriai, grúz, lengyel és cseh ortodoxok, valamint az etiópiai, kopt, szír-jakobita, indiai ortodox egyházak. Az örmény egyház január 18/19-én ünnepel.
Mindezeket annak kapcsán bocsátom előre, hogy december elején egy érdekes, a Pew Research Center révén 34 európai országban a vallásosságról végzett felmérés adatai láttak napvilágot, s ennek értelmében Románia Európa legvallásosabb országa. Ha nagyon sok tekintetben a kontinens (de legalábbis az Unió) végén kullogunk mindenféle kimutatásban – hát most az élre kerültünk.
Az említett forrás szerint a románok (romániaiak?) 55 százaléka „nagyon vallásosnak” mondja magát, 50 százalékuk számára a vallás rendkívül fontosnak számít életükben, ugyancsak felük havonta legalább egyszer misén vesz részt, 44 százalékuk naponta imádkozik, és 64 százalékuk szilárdan hisz Istenben. (Az ortodoxia egyik európai bástyája, a görög mögöttünk áll.)
Mindezek az adatok akkor válnak relevánssá, ha összehasonlítjuk őket más országokéval, kontinensekével.
Nos, lássuk: egészében a vallás Európában kevésbé fontos, mondja a tanulmány, mint Afrikában, Latin-Amerikában vagy az Egyesült Államokban. Európára visszatérve: Olaszországban csak 27% vallja magát nagyon vallásosnak, Németországban mindössze 12. Ez utóbbinál is „kisebb” e kategóriában Észtország (7%), Csehország és Dánia (8-8%) aránya. Németország továbbá a legszkeptikusabbnak bizonyult: a lakosságnak csupán egytizede „abszolút biztos” Isten létezésében. A másik póluson állnak e tekintetben az örmények (79%) és a boszniaiak (73%). 
No és, kérdezheti a kedves olvasó, mire lehet a fentiekből következtetni?
Nem vagyok „akkreditálva” mélyebb összefüggések elemzésére és tanulságok levonására.
Az első pillantásra úgy tűnik: a társadalmi haladás, a fejlettség nagy valószínűséggel nem a mély vallásosság függvénye.
Ha pedig abból a közelmúltban gyakran, állítólag hozzáértők szájából elhangzott, tollából származó állításból indulok ki, miszerint a román nép kereszténynek, sőt ortodoxnak született, egyenesen lebénulok a tudatlanság és tájékozatlanság hallatán.
Maradjunk annyiban, hogy 2018-ban Európában a vallásosság tekintetében – tetszik, nem tetszik – ez van, akár jó, akár nem.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu