Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. október 18., 17.21

Anti-Nobelek a legidiótább kutatásoknak

Írta: Jámbor Gyula
2021. szeptember 14., 18.27 Kedd / Arad

Semmi sem idegen tőlem, ami emberi: Publius Terentius Afer ókori római vígjátékírótól (185–159 i.e.) eredeztetik a mondást, ami a világ- (és a magyar irodalomban is) számtalanszor visszatért, ilyen-amolyan megfogalmazásban az idők folyamán. Az emberi magatartásformákat ismerő, kutató és ábrázoló (tehetséges) írók, művészek mindig is tudták, tudják ma is, hogy az ember rendkívül komplex, ellentmondásokkal teli lény, megnyilvánulásaiban gyakran szinte elképzelhetetlenül szélsőséges.

Az „emberi” tehát, mondhatnánk, végtelen perspektívájú: a jótól a rosszig, az erkölcsöstől az erkölcstelenig, a hasznostól a haszontalanig (és folytathatnám az ellentétpárokat) terjedő skálán mozog.

Ebben az összefüggésben lesz most szó az anti-Nobel (közismertebb angol kifejezéssel: Ig Nobel) díjakról.

Alfred Nobel, a dinamit feltalálója, és ebből jócskán megtollasodó svéd vegyésztudós, mint ismeretes, halála (1896. december 10.) előtt alapítványt létesített, alighanem némi lelkiismeret-furdalástól is vezényelve – a Nobel-díj azóta is, a XX. század elejétől a világ tudományos eredményeinek legértékesebb elismerése több tudományágazatban.

Időközben azonban, pontosabban épp harminc esztendeje, 1991-ben az Ig Nobel is megszületett.

Szerencsére vannak humorral bíró tudósok, tudományos magazinok – őrizzen meg mindenkit a jó sorsa a humor nélküliektől.

Nos, az Ig Nobelben a nemzetközi tudományos élet azon szereplői részesülhetnek, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy mulatságos javaslatokhoz vezetnek olyan kutatással, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni. A legnevesebb tudományos kitüntetés komolytalanabb változatát azok a kutatók érdemelhetik ki, akik eredményei egyszerre késztetnek nevetésre és gondolkodásra is. (Wikipédia).

Az idei, 31. alkalommal megtartott Ig Nobel-díj átadásán, például, a szakáll evolúciós szerepének megállapításáért járt elismerés; a díjazottak közötti egyik tanulmány azt vizsgálta, hogyan lehet jobban, olcsóbban kordában tartani az amerikai haditengerészet tengeralattjáróin lévő csótányokat, illetve díjazott lett az a kutatás is, amely arra kereste a választ, hogy biztonságosabb-e fejjel lefelé szállítani az orrszarvúkat. De kiderült az is egy tudományos módszerekkel végzett kutatásból, hogy milyen undorító a cipőre ragadt rágógumi.

Az Ig Nobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. (Tinédzser unokáim minden bizonnyal az „uncsi” kifejezést használnák.)

Magam azt mondom, ilyen a világ: a legelképesztőbb tudományos eredmények mellett a legelképesztőbb, legfölöslegesebb badarságok is megférnek benne.

A világ így kerek, mert semmi sem idegen tőlünk, ami emberi.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu