Iohannis elnök tegnap valamivel déli 12 előtt, jó két órával a parlamenti vita megkezdése előtt kijelentette – nem először, mellesleg –, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) benyújtotta bizalmatlansági indítványnak ebben a Románia számára kritikus időszakban, a koronavírus-járvány dühöngése közepette nincs létjogosultsága, nem szolgál egyébre, mint hogy káoszba süllyessze az országot.
Az állam legfőbb vezetője, a nemzeti liberális párti hatalom elkötelezett híveként (noha az államfőnek, elvileg, pártokon felülállónak kellene lennie) aligha mondhatott volna mást. Az államfő azonban tegnap délelőtt még ellenzékben volt a parlamenti többséggel szemben, egyetértésben a pillanatnyilag választási eredmények által nem támogatott liberális párttal.
A tegnapi bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos szavazás ebben a bonyolult helyzetben volt hivatott „világosságot teremteni”.
A józanabbul gondolkodó elemzők számára a sok között egy nagyon lényeges kérdés merült fel: vajon a PSD ténylegesen, valóban hatalomra szeretne-e jutni, s ennek következtében „elvinni a balhét”, és megoldani ezt a borzalmasan nehéz, a járványos idők következtében beállt helyzetet, amiből sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem lehet igazán jól kikerülni. A másik oldalról: sajnálná-e igazából a PNL, ha alul maradna, és átadhatná ezt a nagyon nehéz örökséget a másik pártnak?
Utólag, sikertelenség esetén, mindkettő számára amolyan aduász-erősségű kártyákat, megcáfolhatatlan (de persze nem is bizonyítható) érveket szolgáltathatott volna a szavazás eredménye.
A PSD, és különösen frissen, törvényesen is megválasztott vezetője számára kétségtelenül presztízsveszteséget jelentett volna a bukás egy általuk kezdeményezett indítvány kapcsán; a hatalmon lévő liberálisoknak (attól függetlenül, hogy valójában mi volna a hátsó gondolatuk), mindenképpen vereséggel érne fel a bizalmatlansági indítvány sikere, azaz megbuktatásuk. S mindkét fő politikai alakulat számára a közelgő választások szempontjából is tétje volt a parlamenti állásfoglalásnak.
Nagyon komoly tétje volt a tegnapi, végül elmaradt szavazásnak.
A bizalmatlansági indítvány, bizony, a nevetségességbe fúlt. És nem a jelenlévők tették felszólalásaikkal azzá, ami egyébként már máskor is előfordult.
Előbb délután kettőről fél négyre halasztották a kezdést.
Aztán kiderült: nincs elég ember ahhoz, hogy megtartható legyen az ülés.
Volt, aki a PSD–PNL, azaz a szembenálló két fő párt titkos megegyezésének nevezte az esetet.
A PSD elnöke megtorlást ígért a blatolló parlamenti tagokkal szemben.
Hogy mi lett volna, amúgy, egy szavazás kimenetele, most csak találgathatjuk.
Az biztos: a tegnapi nappal véget ért a parlament rendkívüli ülésszaka, mától, szeptember elsejétől, kezdődik a „rendes”. Hogy mi lesz a bizalmatlansági indítvány sorsa, még nem tudni.
A nagy hűhó semmiért c. legújabb parlamenti fejezeten jóízűen, sajnos, még nevetni sem lehet.
