Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. július 16., 19.04

Autóbusz PET-ből

Írta: Jámbor Gyula
2020. május 27., 17.37 Szerda / Arad

A PET, a polietilén-tereftalát (C10H8O4) az egyik legelterjedtebb polikondenzációs műanyag, olvasom egy tudós honlapon. Hát ezt nem tudtam, de azt igen, hogy Románia-szerte is százmilliószámra vannak ilyen – ásványvizes, üdítős, tejes stb. eldobott palackok.

Tudni vélem, hogy szelektív begyűjtésükre állami elgondolás és törvény van.

Azt viszont biztosan tudom, hogy az okos elgondolást csak igen hézagosan követik. Pedig jó pár évvel ezelőtt – meglepetésemre – örömmel tapasztaltam, hogy az aradi lakosság tekintélyes része a „műanyag” feliratú kukába dobja a PET-eket, zacskókat. Aztán azt láttam, manapság, hogy jön (szerencsére rendesen jön) a kukás autó, s „ügyesen” egymásra önti a különböző feliratú konténerek tartalmát.

Nem jártam utána, de kíváncsi lennék, hogyan járnak el a napokban vidéken látott, az utcasarkokon felállított jókora drótháló-ketrecekben összegyűlt palackokkal: jön-e értük egy erre felingerelt jármű?

Eszembe sem jut a dolog (zsenáns többedszer írni egyazon témáról), ha a napokban nem kerül kezembe egy tisztálkodószeres flakon (tudomásom szerint egy nemzetközi hírű cég terméke), amely, igaz, kis betűvel, de hirdeti, hogy a flakon újrahasznosított műanyagból készült. Szép, bizalmat gerjesztő.

A másik hír szerint Litvánia egyik nagyvárosában áprilisban üzembe állt egy (pontosabban két) olyan autóbusz, amelynek karosszériáját jórészt PET-palackok anyagából állították elő. A jármű mellesleg elektromos hajtású,  nagyon gyorsan feltölthető (igaz, csak 50 kilométert megy vele), minden korszerű berendezéssel, sőt innovatív újításokkal ellátott, és (könnyű karosszériájának is köszönhetően) rendkívül hatékony.

Hab a tortán, hogy a működtetéséhez szükséges áramot, mondják – hisszük vagy sem – kizárólag szélerőművekben előállított energiából fedezik.

Most e litván buszra akár azt is mondhatnánk, hogy íme, itt a jövő korszerű városi tömegközlekedési eszköze.

Az olvasó az internetről, de akár lapunkból is az évek folyamán számos nagy perspektívájú tudományos-műszaki megvalósításról értesülhetett.

De hát azért nem vagyunk annyira naivak.

Tételezzük fel, hogy a fenti sorokban minden egy az egyben igaz, s azt is, hogy ezt mindenki belátja (ez csak amolyan játék, persze); akkor is hosszú-hosszú évek kellenének a csodabusz térhódításához. A dolgok nem így működnek.

A világ egyelőre azzal küzd, hogy mihez kezdjen a PET-ek (meg a műanyagzacskók) százmilliárdjával, amelyek nemcsak hogy helyet foglalnak, de beláthatatlan időkig le sem bomlanak a természetben. Elpusztíthatatlanok, mint a konyhabogarak.

És mihez kezdjen, mondjuk, az emberiség az elhasznált, kidobott  autóabroncsok hatalmas hegyeivel?

Erről jut szembe: pár éve egy magyar cég bejelentette, hogy sikeresen tesztelte a felaprított gumiabroncsok felhasználását az utakra használt aszfaltkeverékben, kettős haszonnal. (Aszfaltra beláthatatlan időkig szükség lesz.) A gumiabrocs-felhasználás logikusnak tűnik, de azóta sem hallottam róla. Mégsem vált volna be, vagy nem akadt felkarolására komoly vállalkozó?

A kedves olvasó bizonyosan felfigyelt rá, hogy a világtudomány és -technológia csúcságazataiban (IT, számítógép, okostelefon stb.) szédületes, a közönséges polgár számára már-már követhetetlen iramú a fejlődés.

Ma sem tudjuk azonban teljes biztonsággal a világ legtöbb (úgymond civilizált) országában, hogyan kellene kezelnünk egy olyan, látszólag egyszerű dolgot, mint a hulladékanyagok begyűjtése, felhasználása, értékesítése.

Pedig ez, talán, az emberiség szempontjából, a legeslegújabb mobiltelefonnál is ezerszer fontosabb lenne.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu