Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. január 26., 01.47

Az alkalmazkodás példái

Írta: Jámbor Gyula
2020. november 17., 16.58 Kedd / Arad

Sokban le merném fogadni, hogy a kedves olvasó tízből sem találná el, kik a mai, erősen covidos kor alkalmazkodási példái.

Persze lenne tippje: a külföldről hazatért romániai bűnözők (akikre amúgy az elmúlt napokban keményen lecsaptak), a járványellenes (pontosabban megelőzésre szolgáló, gyakran kamu, mondvacsinált) termékek gyártói, természetesen a járványellenes oltást fejlesztő cégek, netán egyenesen Kína, amely, talán egyetlenként a világon, szárnyalt az utóbbi hónapokban stb.

No de arra, hogy a tanulók, egyetemisták lehetnének a példaképek, biztosan nem gondolt.

Pedig, állítja a román tanügyminiszter, ez az igazság.

A meglepő kijelentést tegnap tette, közösségi oldalán a tanulók és egyetemisták (nevezzük őket diákoknak) világnapján, s egyébbel nem is maradunk e megállapításból, talán a világnap dátumát megjegyezzük. (Bár olyan sok van, hogy valamennyit úgysem tarthatjuk számon.)

De lássuk a medvét.

A diákok manapság az alkalmazkodás példáivá váltak, állítja a miniszter asszony. Maga is pedagógus, ez a sorok között kiderül bejegyzéséből: tudja, hogy a tanuló ifjúságot inkább dicsérettel, buzdítással kell nevelni, mint megrovással, büntetéssel. A miniszternek pedig semmibe sem kerül, ha azt állítja, hogy a mai tanuló ifjúság („Románia jövője”), „csodálatra méltóan tanulja az élet váratlan fordulataihoz való igazodást”, s ezáltal szülőknek és pedagógusoknak is példát szolgáltatnak.

Az „élet váratlan fordulata” alighanem a koronavírus-járvány, az alkalmazkodás pedig az e-, digitális vagy távoktatáshoz alkalmazkodás.

A diákok kétségtelenül – más választás hiányában – alkalmazkodtak. Hogy mennyire példásan, az egészen más kérdés.

Mintegy nyolcszázezren aligha kitűnően, mert egyes felmérések szerint ennyi hazai tanulónak nem áll rendelkezésére a digitális oktatást lehetővé tevő eszköz (okostelefon, számítógép, táblagép). Azokat már nem is számítjuk – igaz, viszonylag kevesen vannak –, akiknek otthonában áramszolgáltatás sincs.

No de ha van, mondjuk, áram, és van okostelefon stb., akkor megy minden, mint a karikacsapás?

Dehogy megy.

Mondjuk, hogy a tanuló könnyedén elsajátítja a „taneszköz” kezelését. Bár akinek nem járt eddig ilyen a kezében, ez is megkérdőjelezhető.

De mi van a tanítóval, tanárral, aki életében először szembesül ilyen, és nem akármilyen problémával? Tudja-e, mit, mennyit és hogyan tanítson merőben új, a megszokottól jócskán eltérő körülmények között?

Ha valaki pedagógus igennel válaszol, nem biztos, hogy hiszek neki.

Mint ahogy – bár az ország jövőjének letéteményese, az ifjúság híveként –, azt sem hinném, hogy e tekintetben példaképek. Egy adott helyzet elszenvedői, megpróbálnak alkalmazkodni, ki jobban, ki rosszabbul.

Az biztos, hogy a 2020–2021-es tanév nem lesz a román (amúgy is erősen megtépázott) oktatás csúcséve semmilyen szinten. Még akkor sem, ha valamennyi hazai diák „példakép” szintjén teljesítene.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu