Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. augusztus 15., 19.13

Balkonbezárás

Írta: Jámbor Gyula
2020. július 01., 16.14 Szerda / Arad

Természetesen tudatában vagyok annak, hogy a balkonokkal, Romániában tömbház-erkélyekkel kapcsolatos, tegnaptól félig-meddig (az államfői kihirdetésig még nem) hatályos törvény nem a jelenkori Románia legfontosabb problémája.

Van jelenleg elég, a COVID–19-es koronavírus (újabban fenyegető) terjedésével, a nemzeti jövedelem csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével, az ezzel együttjáró jövedelem-kieséssel együttáró), meg az egyébb dolgokkal kapcsolatos tény, rendelkezés.

Figyelembe véve azonban, hogy állampolgárok százezreinek, sőt millióinak gondjairól van szó, térjünk ki a balkonbezárási rendeletre.

Volt, valamikor bizonyos (talán nem igazán életképes) elképzelés a tömbházlakók erkélyeinek (balkonjainak) felhasználásáról. Az 1990-as évek eleje, közepe táján Romániában is megjelentek a modern idők szelei – azt követően, hogy a hazai tömbázlakások döntő többségét (jóval a piaci ár alatti), felemás, nem releváns, nem egyértelmű áron adták át az új tulajdonosoknak. A tömbház-lakásokban, nyilván, sok balkon (erkély) is volt.

Nagy részük csak amolyan „demonstratív” jellegű: legyen, hogy legyen, mert gyakorlatilag nemigen lehetett más célra használni, mint hogy azokon állva, kikönyölkölve (több száz filmen láttunk ilyeneket) nyomon lehessen követni a történéseket.

Manapság, Romániában, a bezárt balkonok ügye teljesen más fordulatot vesz.

A mai balkonnak, minthogy több százezer van belőlük, az esetek többségében nincs igazi revelenciája. Ki csodálná meg, napfelkeltekor vagy alkonyatkor, és miért, Románia bármelyik városában egy jellegtelen tömbháznegyed-erdő vele szemben lévő jelentéktelen alkotásait?

Mindezek fényében értékelendő a fentiekben említett hazai balkon-rendelet, amely a múltakhoz képest kétségtelenül liberális, az évtizedek óta meghonosodott tendenciákhoz igazodó. Kimondja: ez van, ezt kell elfogadni.

Az ezzel szembenálló rendelkezés nyilván ellenállást válthatna ki bizonyos körökben.

No de: azt valamikor az 1990-es években kellett volna eldönteni, törvényileg, hogy az országban hogyan s miként lehetne, kellene a tömbházak erkélyeit le- vagy bezárni – három, négy vagy ötosztatú ablakokkal?

Amúgy a „városkép egységessége”-elv könnyen cáfolható.

A világ számos, nagyszerű architektúrájáról ismert városában sokszor egymás mellett élnek a különböző stílusirányzatok. És megvannak egymással.

Amúgy az erkény be- vagy lezárása (azon túl, hogy a lakás területének némi növelésére szolgál) gyakran nagyon is célszerű okokra vezethető vissza: például arra, hogy a közelben húzódó országút vagy vasútvonal zaját a lehetőségekhez képest kiszűrje, némileg javítva a komfortot.

A lényeg: mától valamivel egyszerűbb lesz a „balkon-ügy” kezelése.

Jobb későn, mint soha.

***

Szerk. megj.: Kedden egy olyan törvénytervezet kapott végleges zöld utat a parlamentben: a balkonok bezárásához (különösen a földszintiekről van szó) a továbbiakban nem szükséges a szomszédok (valamennyi szomszéd) jóváhagyása, hanem csupán a lakótulajdonosi társulásé. A könnyítés törvényerőre emelkedése csak az államelnök aláírása után várható.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu