Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. január 18., 08.11

Csalóka adatok felmérésről, érettségiről

Írta: Jámbor Gyula
2017. július 18., 13.00 Kedd
Olvasom: a román főváros negyedik kerületének tanácsa majdnem százezer lejes jutalmakat osztott ki a nyolcadik osztályt végzettek országos felmérésén, illetve az érettségin tiszta 10-sel végzett diákok között. Az előbbieket 5000, az egyetlen színjeles utóbbit 20 ezer lejjel örvendeztette meg. Az önkormányzatot nem teszi tönkre az összeg, a tanulók számára, mondják, ösztönző erő lehet. Az ösztönzés erejében kevésbé hiszek, hisz a legtöbb diák akár millió lejért sem lenne képes a maximálisat nyújtani, még akkor sem, ha meglenne hozzá az akarata. Mindegy: a gesztus szép, gratulálok hozzá.

Olvasom továbbá – a nevelésügyi minisztérium tegnapelőtt jelentette be –, hogy a július közepén befejeződött, ezúttal Thaiföldön a 78 ország majdnem háromszáz diákjának részvételével zajlott, középiskolások számára kiírt nemzetközi kémiaolimpián román tanulók két arany- és két ezüstérmet nyertek, ami egy nem hivatalos táblázatban Európában Romániát a második, világviszonylatban a hetedik helyre minősíti. (Egyenesen elképesztő!) Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy az idei érettségi eredmények (azaz az átmenés) kb. négy százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál (2017-ben valamivel 71% fölött), és pár éve lényegében növekvő tendenciát mutatnak, tapsikolhatnánk az örömtől, hogy lám, igen jók vagyunk, és főleg milyen jó úton jár az oktatásügyünk.
Vajon?
Lássuk a könnyen dokumentálható vonatkozást.
Thaiföldön csupa olyan hazai líceum diákjai nyertek érmet, ahová idén – meg évek óta – legalább 9,6-os, de inkább magasabb átlaggal lehetett bejutni. Az elit elitjéről, a legjobb gyerekeket befogadó iskolákról van szó, az egyetlen kivétel (amelyik nincs benne az országos top 10-ben) a vak tyúk is talál szemet, meg egy diák különleges képességei kategóriájába tartozónak tekinthető. (Az elit-képzés ellen, mellesleg, semmi kifogásom, sőt szükségesnek tartom, azzal a kitétellel, hogy ne keverjük össze az oktatás egészével.)
Az érettségi eredmények 2012-ben voltak a mélyponton 44,1 százalékkal (miután az előző évben sem érték el a 46%-ot). Nemzeti szégyen, a középiskolai oktatás csődje, óriási felzúdulás – tenni kellett valamit. De mit? Az oktatási rendszert lehetetlen ukmukfukk megváltoztatni, de lehet, például, némiképp csökkenteni kell a megoldandó feladatok nehézségét, s mindjárt mások lesznek az eredmények. Bevált, ma 71 százalék fölötti átmenési aránynál tartunk.
Nem beszélünk, vagy alig valamit arról, hogy a középiskolát végzettek igen jelentős hányada nem is jelentkezik az érettségire, kétségtelenül azért, mert nem tartja képesnek magát annak letételére. Így a szentnek tekintett adatok ugyan érvényesek, de mélységesen csalókák a középiskolai oktatás eredményességének tekintetében. 
Külön tanulmányt érdemelne, hogy mi lesz azokkal, akik ugyan elvégezték a 12 osztályt, de nem tettek érettségi vizsgát. Mint ahogy az is, hogy az országban számos olyan líceum van, amelynek egyetlen végzőse sem tudta letenni az érettségit. Remélhetőleg valóban felszámolják e középiskolákat, s kitalálnak helyettük valami okosabbat. Továbbá meggondolkoztató, hogy sok líceumba mélyen a bukás alatti jeggyel is be lehetett kerülni. Milyen eredmények várhatók majd ezekben négy esztendő múlva?
Az elit-eredményekkel büszkélkedhetünk, a hazai oktatás egészével aligha. Az oktatásügyi miniszterek egész sora jelentett be az elmúlt negyedszázadban reformokat, amelyekből lényegében, semmi sem lett. Egy alapos, okos reform kellene, ami valóban a jövőbe mutatna.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu