Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. október 31., 15.19
https://www.facebook.com/RMDSZ/

Egyetemek rangsora

Írta: Jámbor Gyula
2020. augusztus 18., 16.13 Kedd / Arad

Régi és nem vitatott megállapítás, hogy a modern korban egy ország sikerességének legalább nagyon fontos, ha nem a legfontosabb összetevője az oktatás, az alapfokútól a felsőfokúig. Amely állam a jövő nemzedékének képzésére nem fordít elég gondot és nem utolsósorban pénzt, az nem számíthat az élvonalba kerülésre, sőt eltemetheti magát.

Van a világon egy szervezet, az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsort megjelentető SanghaiRanking Consultancy, amely 2003 óta évente közzéteszi a világ legjobb egyetemeinek listáját. Az ARWU szakterületi rangsor 54 területet értékel az élettudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, orvostudományok és a társadalomtudományok kategóriákban, olvassuk az Eduline.hu honlapon. Az idei értékelés során vizsgált 4000 egyetem közül végül 90 ország 1800 intézménye került be a rangsorokba, amelyek végeredményben nem okoztak túl nagy meglepetést. A meglepetés az lett volna, ha mondjuk a két aradi egyetem egyike, vagy a craiovai az élvonalban, az első ezerben végez.

Egyelőre ilyen meglepetéstől azonban nem kell tartanunk. A „világ tetején” most és évek óta egyértelműen az amerikaiak végeztek: összesítésben a legjobb a Harvard, összesen 14 szakterületi első helyezéssel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) (6 szakterületi első hely), de a Stanford, a Princeton, a Berkeley, az University of Pennsylvania, az University of Colorado is ott tülekszik a brit egyetemek, az Oxford és a Cambridge társaságában. Az első tízben 8 az amerikai, 2 a brit. Kína 168 intézménnyel szerepel az ezerben, köztük 81-gyel az 500-ban, 6-tal a Top 100-ban. Pár év múltán, szerintem, nagyot lépnek majd előre.

A britek sok évszázados hagyománnyal, az amerikaiak hatalmas tőkével rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy nem csak az ország, de a világ ragyogó elméit is besorozzák oktatóik közé. Hogy a felszereltséget, kutatóintézeteket, laborokat stb. ne is említsük, pedig rendkívül fontosak. Valami iszonyú katasztrófának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy hirtelen visszacsússzanak, és lényegesen felboruljon az eddigi rangsor.

Ami ezen írás ötletét adta, az egy hazai (romániai) honlapon olvasott cikk volt, címe: Romániát kategorikusan megverte Magyarország. Hogy mi jutott a cikkíró eszébe, dicsérte-e vagy kárhoztatta a lakosságilag, területileg is sokkal kisebb nyugati szomszédot, vagy pozitív példaként emlegette, nem egészen világos. Tény, hogy megírta: Románia az említett rangsorban csak egyetlen felsőfokú tanintézménnyel, a Kolozsvári Babeş–Bolyaival szerepel a 701–800. helyen.

A szerző amúgy nem tesz tanúbizonyságot nagy tájékozottságról, hisz a helyzet az elmúlt évek során nem először fordul elő, másrészt az illető lista legalább másfél hónapos. Talán csak nem akart rátenni hamarabb még egy lapáttal a kétségtelenül szomorú tényre?

De ha már itt tartunk, említsük meg a „bezzeg gyerek” magyarországi egyetemeket is.

Köztük több nemhogy az ezerbe, de az ötszázba, kétszázba is bekerült. A matematika, fizika, biológia, orvostudomány területén több budapesti (Eötvös Lóránd, ELTE, Műszaki és Gazdaságtudományi, Semmelweis), vidékről a szegedi, debreceni, pécsi, gazdasági területen a Középeurópai Egyetem, a Corvinus Egyetem stb.

Román–magyar összehasonlításban valóban lehengerlő a mérleg.

Amiből Romániának csak azt kellene levonnia, tanulságként, hogy fokozottan törekednie kellene a felzárkózásra. Nem feltétlenül most, azonnal, amikor az ország gazdaságilag ki van facsarva, de a jövőben, hogy jó pár esztendő múltán az országnak mondjuk három-négy felsőfokú intézménye legalább a Top ezerbe bekerüljön.

Nem a dicsőség kedvéért, hanem nagyon is praktikus meggondolásokból.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu