Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 14., 11.23

Elsivatagosodás

Írta: Jámbor Gyula
2020. június 11., 15.40 Csütörtök / Arad

Sajnálom, hogy az RMDSZ elnökének tegnapelőtti, szerdai, a román parlament előtt elhangzott beszédét elolvastam. Mégpedig azért, mert magam is egyetértek vele, ha most ugyanazokat mondom, az „utánlövésnek”, idegen tollakkal ékeskedésnek tűnik.

Habár természetesen az sem volna rendben lévő, ha egy újságíró arra hivatkozna, hogy nem is ismeri a szóban forgó kérdéseket, és mégis beszélne róluk.

Az apropó: szerdán délután a romániai parlament megsemmisítő többséggel, csupán harminc ellenszavazattal (ez bizonyára a renitens magyarok műve), pár tartózkodással úgy döntött, hogy március 15. ne legyen a romániai magyarság ünnepe. Mert mi az ördög az a március 15.?

A történelemben járatosabbak tudják, hogy 1848-ban ezen a napon indult el az a (magyar) forradalom és szabadságharc – messzire a legjelentősebb a kor hasonló megmozdulásai közül –, amely ugyan elbukott, de jelentős következményekkel járt nemcsak a magyarság, hanem Európa számára is. 1848 az 1789-es francia forradalom eszméjének folytatója volt a vén kontinensen.

Hogy nem sikerült teljes mértékben maga mögé állítania a nemzetiségeket (köztük főleg az erdélyi románságot, a havasalföldi, de tisztán látó Bălcescu csak a legutolsó, már kései pillanatban mutatkozott hajlandónak az együttműködésre – Szeged központjában emléktábla jelzi a momentumot

egy épület falán), megpecsételte a nagyreményű  forradalom sorsát, amelynek győzelméhez talán, akkoriban, még nem is érkezett el az idő.

Március 15. azonban szálka volt és ma is az a románság szemében.

Ha közelebbről vizsgálnánk meg, miért, valószínűleg (bár ki tudja?) a mácius 15-én közzétett Mit kíván a magyar nemzet? kiáltvány utolsó (12.) pontja (Unio. Később, változtatva: Unió Erdéllyel) váltotta ki.

Mert hogy jöttek, jó százhetven éve a magyarok ahhoz, hogy „az ősi román földdel”, Erdéllyel uniót követeljenek? (Egy másik, de valós történelmi igazság: Erdély soha nem volt – kivéve a Mihai Viteazul-féle, erősen vitatható, igen rövid idejű időszakot – román föld.)

Visszatérve a kiindulópontra, idézek Kelemen Hunor (a Transindexen közzétett) okos beszédéből – amelyet mellesleg ugyanúgy nem vettek figyelmbe, mint  annak idején Trianonban gr. Apponyi Albert védőbeszédét.

„Ezzel a kezdeményezéssel (március 15. megünneplésével – szerk. megj.) mi nem veszünk el senkitől semmit. Önöknek sem kell lemondaniuk semmiről. Önök anélkül adhatnak, hogy bármit is veszítenének. Ezzel nem lesznek szegényebbek. Szavazatukkal önök kifejezhetik egyetértésüket a forradalom által hirdetett eszményekkel, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség eszményével, és közösen bizonyíthatjuk, hogy a történelemből azokat az értékeket visszük tovább, amelyek mindannyiunkat jobbá, erősebbé és bizony, összetartóbbá tesznek egy közös jövő tervezésében”.

Kelemen Hunor szerint Románia elérte két nagy célját: csatlakozott a NATO-hoz és belépett az Európai Unióba, így nincs már állandó nyomás rajta, nincsenek már azok a követelmények, amelyeket akkor megfogalmaztak vele szemben, többek között az interetnikus kapcsolatok terén.

Nem lévén korlátozások, mondhatni szabad a vásár.

Az Európai Unió ugyanis nagyon lezseren, vagy sehogy sem kezeli a nemzetiségi ügyeket.

Apropó, a cikk címe.

A hazai környezetvédelmi miniszter szájából hallom egy tévéadásban, hogy Románia déli részén évi tízezer (10 000) hektár válik terméketlenné, sivataggá a klímaváltozás következtében. Szomorú, mondhatni tragikus tény.

Ami azonban, mondják a szakemberek, némileg ellensúlyozható lenne a terméketlenné vált földek erdősítésével. Amit a román állam vállalna.

A fő probléma: az illető földterületek nincsenek betáblázva, tulajdonjoguk tisztázatlan.

Magam, teszem hozzá: száz évvel Trianon után. Amikor az elcsatolt területeken tökéletes, tisztázott kataszteriális állapotok uralkodtak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu