Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. szeptember 25., 18.39

Helyezkedés

Írta: Jámbor Gyula
2020. július 19., 17.32 Vasárnap / Arad

Közeledvén a választások, aligha lep meg valakit, hogy beindult a pártok közötti jövés-menés. Így volt, van ez, amióta az eszünket tudjuk, pontosabban úgy harminc éve, amióta ismét többpártrendszere van az országnak.

Az emberek egy része hajlamos arra, hogy az „átpártolást” normálisnak tekintse. Lám, milyen kifejező, régi magyar szavunk van a jelenségre, még abból az időből, amikor politikai pártok a mai értelemben nem is léteztek, de különböző felfogású, érdekű közösségek természetesen igen. Évezredek óta ismert jelenség egyesek „átpártolása” másokhoz, és az is, hogy ez (majdnem) mindig valamilyen könnyen megfogalmazható érdek mentén történik. Ez lehet anyagi (a régi időkben, mondjuk, egy birtok, zsíros állás  megszerzése a király kegyéből), vagy, ritkábban akár egyéni sérelem. Valami oka mindig volt és van.

Van, természetesen manapság is, és párttagok átállásukat, amelyeket az elhagyott párt általában, némi joggal, árulásnak tekint, ideológiai ruhába szépen felöltöztetve meg is tudják indokolni. Az öltözet általában azt tartalmazza: a párt hagyott el engem, merthogy eltávolodott eredeti céljától, s akkor nekem már nincs mit keresnem benne. Ha ezt valaki elhiszi, az illetőt az igazság és hithűség bajnokának, de legalábbis hű harcosának tekintheti.

A háttér-kép felvázolása után jöjjön néhány konkrétum, csak az utóbbi napokból.

A kép azt mutatja, hogy a két jelenleg legfőbb politikai pártból a kiáramlás, illetve az ellentáborba befogadás kétirányú, innen oda mennek, pillanatnyilag nehéz a mérlegvonás.

Ha ma minden, átruccanásban érdekelt politikus tudná, hogyan zárulnak majd a helyhatósági választások, sokkal határozottabban lépne, és világosabb lenne a kép.

De ma még alig tudni valamit, a közvélemény-kutatások is ellentmondásosak.

Csak jelzések – nem is biztos, hogy megbízhatóak – vannak.

Giurgiu megyében, például, a székhely város nemzeti liberális szervezetének eddigi elnöke teljes csapatával átállt a szociáldemokratákhoz. Vajon miért? Merthogy új pártjának támogatásával a dunai kikötőváros polgármesteri székére pályázik. Régebbi, most újdonsült párttársát a megyei tanácselnöki tisztsége várja, ha bejönnek a számítások.

Néhány napja Ploieşti város szocdem szervezetének volt elnöke úgy döntött, hogy

Ponta volt országos szocdem elnök, miniszterelnök Pro România pártjához igazol át. Nem fogják kitalálni (?): a párt nevében a polgármesterségért indul majd.

Egy szenátor hölgy, Neamţ megyei otthagyja a PSD-t, és ugyancsak Ponta pártjához csatlakozik. Talán nem csak pusztán ideológiai meggyőződésből, legalábbis ezt sugallja, hogy a megyei tanács elnöki tisztségének jelöltje lesz új pártja nevében..

Nehogy az a benyomás szülessen meg az olvasóban, hogy a liberálisok lennének az egyértelmű vesztesei a mostani jövés-menésnek: hozzájuk is sokan jöttek, más pártokból.

A végső mérleget majd a választások után vonhatjuk meg.

Slussz-poénként: a főváros 3. szektorának polgármestere – neve gyakran forog  sajtóban – egy vadonatúj párt, a Bucureşti 2020 vadonatúj elnöke. Felkérték, mondja, hát vállalta, úgysem akar a PDS nevében indulni a tisztségért. (Rossz nyelvek szerint nem is indítanák.) Nagyra becsülöm nyilatkozatát, miszerint alakulata nem tűzte célul Románia vezetését. Ez amúgy is abberáció lenne, van nélküle is jónéhány jelölt.

De legalább egy lenne, amelyik be is váltaná ígéreteit.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu