Jámbor Gyula

„Nekünk ilyen autó kell”, olvastam valamikor az 1970-es évek legvégén a magyarországi sajtóban megjelent cikkben a Ladáról – nagyon pontosan emlékszem a szövegre.

Hallom a rádióban, olvasom a neten, hogy Magyarország egyik autópályáján vasárnap délelőtt néhány órára lezártak egy sok kilométeres szakaszt, a forgalmat elterelve, hogy egy szarvast kitessékeljenek az adott területről.

Nem gondolom – de legalábbis nagyon remélem –, hogy a háborúnak ma, a 2020-as esztendő elején nem nagyobb a valószínűsége, mint két-három esztendővel ezelőtt, amikor, például, a Közép-Keleten borzalmas háború dúlt. Azóta intenzitása ugyan csökkent, de nem fejeződött be – az Európát elárasztó migránsáradat ennek következménye.

Egyszer avagy kétszer, vagy háromszor? Szabad néked rózsám, akárhányszor! (Pajzán magyar nép?dal) Nos, a „vagy háromszor”-t ezúttal zárjuk ki, mert most arról van szó, hogy a helyi (községi, városi, municípiumi) legfőbb tisztségviselőt, a polgármestert egy vagy két fordulóban válasszák-e meg.

Kell-e, és főleg lehet-e emelni idén a nyugdíjakat? – ez a kérdés foglalkoztatja, többek között, a vezető (és felelősségük tudatában lévő) politikusokat.

XVI. Benedek, az előző (a hivatalából 2013-ban hat évszázad után elsőként önként visszavonult) pápa erőteljesen bírálja a mostani katolikus egyházfő, Ferenc pápa még csak fontolgatott döntését, amely szerint az Amazonas-régióban (Dél-Amerikában) pappá szentelhetnek nős férfiakat is a katolikus egyházban, a kritikus paphiány miatt.

Mi kerül mennyibe?, kérdezi joggal a kedves olvasó. Alább, remélhetőleg, egy-két kérdésre választ kap. Irán elismerte, hogy rakétája pusztította el a Teheránból felszálló, Kievbe tartó ukrán Boeing-típusú utasszállító repülőgépet. 186 utasának többsége iráni állampolgár volt, jelentős része kanadai.

Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy lesz. Nem tudom pontosan, hol és mikor; minthogy azonban az utóbbi évtizedekben, a borzalmas második világháború óta, állítólag, egyetlen nap sem telt el a Földön (hivatalos hadüzenet híján is vívott) háború, öldöklés nélkül, igen csekély valószínűséggel mondhatnánk, hogy ezentúl másképp lesz.

Meglehetősen hosszú időket töltök lakásom konyhájának asztala mellett, mondhatni a semmibe meredve; mi az ördögöt bámulnék a tömbházunkkal egybeépített másik tömbház hátsó, szürke falán, a jó százméternyire lévő házsor ugyancsak szürke épületein?

Ma, január 7-én megnyílt az USA-beli Las Vegasban a tech-évet bevezető CES-kiállítás, amely január 10-én, pénteken már be is zár. Hogy miért ilyen hirtelen, nem tudom, csak feltételezem, hogy megvan rá a logikus magyarázat.

Hollandia bejelentette, hogy januártól megszűnik „csak Hollandia” lenni, és 2020-tól kiveszi a használatból a mostani (Holland, magyarul Hollandia) elnevezést.

Ha a mindenáron szenzációt kereső némelyik hazai hírtelevízió stílusában fogalmaznék, így kezdeném: döbbenetes élményben volt részem.

Holnap belépünk a 2020-as esztendőbe, legalábbis Európában, meg a világ nagy részében. XII. Gergely pápa idején vezették be a naptár addigi hiányosságait korrigáló új naptárt, amely nem azonnal ugyan, de lassacskán világszerte tért hódított. Manapság, az új esztendő küszöbén (az időzónák több órára rugó eltérését figyelembe véve, persze) szinte mindenütt bekövetkezik 2020. Majdnem, mert nem egészen.

Két nap múlva, december 22-én, vasárnap harminc éve lesz a romániai forradalom győzelmének. A „forradalom” szót kissé bizonytalanul írom le, utólagos ismeretek birtokában.