Jámbor Gyula

Ezek a föld erei, Bennök árad a müveltség, (...) (Petőfi: Vasuton, Pest, 1847 december)

1916-ot és 1944-et követően – a két dátumból az olvasó nyilván tudja, hogy az első és második, az emberiségnek borzalmas szenvedéseket, veszteségeket okozott világháborúról van szó –, 2019 tavaszán, nyarának elején zajlik a harmadik Úz-völgyi csata.

Tegnap az egyik legfelsőbb romániai bírói szerv, a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött: nem diszkriminatív, hogy csak román nyelven folyik a gyakorlati oktatás a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen (MOGYTTE), ezzel elutasítva a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a bukaresti táblabíróság döntése ellen.

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt: a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország megszállta franciaországi Normandiában, megnyitva az új, nyugati frontot.

Látogatásának utolsó napján, tegnap Ferenc pápa boldoggá avatott Balázsfalván, a romániai görög katolikusok szellemi központjában hét mártír, az „unitus” (egyesült egyházhoz tartozó) görög-katolikus, kivétel nélkül román nemzetiségű püspököt, aztán hazautazott Rómába, a Vatikánba.

A newsweek.ro honlap arról ír „gyújtó erejű” leleplezésében, hogyan sikerült az RMDSZ-nek teljesítenie az öt százalékos küszöböt a vasárnapi európai parlamenti választáson.

Sokat nézem a hazai televízióadókat – nem feltétlenül és mindig azok kiváló műsorai, sokkal inkább a tájékozódás céljából: hadd lám mit, és hogyan mondanak, főleg ha különböző oldalról, más elkötelezettségi szögből teszik.

Ma, május 28-án, kedden a hazai sajtó Liviu Dragnea PSD-elnök (szociáldemokrata párti, a román parlament alsóházának elnöke) előző napi elítélésével és börtönbe vonulásával, első, fogházban töltött éjszakájával volt tele.

„A diaszpóra (diaspora, ógörög nyelven: διασπορά – jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követőire, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szóródva/szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat.”

I.e. 49-ben a római Iulius Caesar állítólag azt mondta, amikor átlépett a római birodalom határát képező Rubicon folyón, hogy „a kocka el van vetve”.

Most már csak négyet kell aludnunk (így számolták, legalábbis régebben a karácsonyig, az ajándékozás napjáig terjedő időt a gyerekek), amíg az urnák elé járulhatunk. Aztán vasárnap, május 26-án vagy elmegyünk, vagy nem, harmadik-negyedik változat nincs.

Akit érdekel a könnyűzene, minden bizonnyal nem innen és most, tőlünk értesül arról, mi történt 2019. május 18-án este (hanem a hazai időszámítás szerint már 19-én, hajnali 2 óra körül véget ért közvetítésből Tel Avivból, Izraelből, a tavalyi győztes hazájából – a fesztivált mindenkor az előző győztes országában rendezik).

Nemrégiben hallom ismerősömtől, hogy nagykorú, felnőtt gyermeke multinacionális cégnél talált állást, szép fizetéssel, merthogy az egyetemi – jobb helyen ma már kötelező – végzettségén túl a magyaron és románon kívül tökéletesen beszéli az angolt is.

Vannak a magyarban – mint minden más nyelvben – önmagukban nehezen értelmezhető szavak, fogalmak.