Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2021. január 21., 16.30

Indián nyár, avagy vénasszonyok nyara

Írta: Jámbor Gyula
2020. szeptember 14., 15.44 Hétfõ / Arad

Emlékezetem szerint nem éltem még meg egy ilyen szeptember elejét, mint az idei – bár tudom, hogy az emberi emlékezet véges. De hogy szeptember közepén harminc fok fölé emelkedjen a hőmérséklet, az biztosan nem mindennapi. Mint ahogy az sem, hogy szeptember 12–13-án az emberfia fecskéket lásson (több hiteles szemtanú igazolja: legalább harmincat) cikázni egy Arad megyei, falusi terület fölött, holott már rég el kellett volna repülniük melegebb tájak felé.

Erre jön rá, hogy egy magyar(országi) honlapon azt olvasom, hogy beköszöntött az indián nyár.

Namármost azt, hogy mindez a tudósok hangoztatta általános, az emberiség nemtörődöm magatartása miatt beálló felmelegedés közvetlen jele és következménye volna, megfelelő ismeretek birtokában nem merném állítani, cáfolni sem. Biztosan tudni ugyanis olyan, a középkor folyamán beállt erős, a Földön hatalmas halálhullámot okozó lehűlésről (az emberek egyszerűen éhen haltak – hatásos volna a történelmet ilyen tények alapján is megközelíteni), amit semmilyen körülmények között nem lehet a környezetszennyezés rovására írni. Hol volt akkoriban olyasmi?

Szóval, mondják egyesek, itt van az indián nyár. A kifejezés a szeptember végi, október eleji időjárási jelenségre (hűvös, sőt hideg éjszakák, reggelek, meleg, napfényes nappalok) állítólag az 1770-es évek vége felé terjedt el az angolszász vidékeken (összefüggésben az Amerika keleti vidékein ilyenkor, a téli élelmet beszerzendő bölényvadászatra induló indiánokkal), és meg is maradt. A magyarban azonban a „vénasszonyok nyara” szolgált az időszak megnevezésére, mint ahogy a közelünkben lakó szláv népek (csehek, szerb-horvátok) nyelvében is. Hogy ki vette át kitől, azon vitatkozzanak a nyelvészek.

E sorok írójának a számunkra eredetibbnek tűnő vénasszonyok nyara jobban tetszik, mint az indián nyár, bár ez utóbbi kifejezést egy méltán világhírű alkotás (a francia Claude Lelouche: Egy férfi és egy nő), a filmtörténet talán egyik legszebb romantikus, szerelmes filmje karolta fel az 1960-as évek második felében – minden elképzelhető filmes díjat, köztük az Oscart is elhódítva. Ikonikus betétdala kb. így szól (magyarul Kovács Kati előadásában):

„Életünk megszépíti egy fénysugár,

Elkísér az indián nyár.”

Az indián nyárban, avagy a vénasszonyok nyarában járunk. Meteorológusok szerint pár napig még, aztán péntektől jönnek a másféle, hidegebb, esősebb idők. Elvégre belépünk az „emberes” (november, december) nemszeretem napokba. De persze jöhet még egy újabb vénasszonyok nyara is, később.

Soha nem szabad csüggedni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu