Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. február 24., 22.46

Kis egyesülés, kis ünnep, nagy gondok

Írta: Jámbor Gyula
2021. január 25., 17.18 Hétfõ / Arad

Január 24-én, vasárnap emlékeztek meg a két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulójáról. Az eseményt „kis egyesülésként” emlegetik, míg a december elsejei, a Nagyrománia megalakulását jelző napot a „nagy egyesülésnek” tekintik.

A magam részéről nem hiszem, hogy a kis egyesülés jó vagy indokolt elnevezés volna, hiszen az 1859-es esemény tulajdonképpen Románia, mint független állam létrejöttét indította el, az ország történetében tehát hatalmas jelentőségű.

Nos, ezt az évfordulót, a 162-et ünnepelték meg vasárnap, igen szerény körülmények között. Idén már csak a járvány miatt is, de normális körülmények között is sokkal kevesebb figyelmet kap nagyobb társánál.

A fesztivizmusnak idén kevés tere volt, néhány igen fontos megnyilvánulásra azonban felfigyelhettünk.

Az egyik az államfő erre az alkalomra kiadott üzenete, amelyben Iohannis, hogy is mondjuk, hogy ne túlozzunk, a közigazgatás túlzott központosításának megszüntetését szorgalmazta. Az államfő nem állított kevesebbet, mint azt, hogy a központosított közigazgatás akadálya Románia modernizációjának. Több, nagyobb teret, hatáskört kell adni a helyi önkormányzatoknak, amelyek nyilván jobban ismerik az emberek gondját-baját, igényeit, s hatékonyabban tudják megoldani azokat.

Talán némelyek emlékeznek rá: az RMDSZ már „emberemlékezet óta” hangoztatja a szubszidiaritás elvét, ami többek között decentralizálást jelent, azt, hogy a döntéshozatalt valamilyen ügyben az emberekhez minél közelebb kell vinni, s nem a magasan fölöttes, tőlük messze lévő, a helyi problémákat nem vagy felületesen ismerő szervekre bízni.

A decentralizálásnak természetesen vannak határai, de Románia pillanatnyilag, kétségtelen hátrányát, még a közelükbe se jutott. Nos, az államfő kimondta – de mindjárt tisztázzuk: nem ő ebben a kérdésben a legfőbb felelős.

A miniszterelnöki üzenet szavakban szép, lényegében keveset mondó. Az összefogás és egység erejét hangoztatta. Hát valóban, a széthúzás soha nem vált egyetlen állam, de még politikai párt, alakulat, szervezet stb. javára sem. Elméletileg mindenki tudja, és nyilvánosan aligha tiltakozik ellene – de csak igen kevesen hederítenek rá. Mondja, aki mondja, de ki hallgat rá?

Érdekes volt amúgy az ország közlekedési miniszterének ünnepi üzenete. Arról is szólt, hogy a 162 évvel ezelőtt létrejött egyesülés óta még ma sincsenek összekötve Románia történelmi régiói autópályával, korszerű vasútvonallal. (Iaşi-ban, a megemlékezések egyik fontos színhelyén tüntettek is az utcán az Erdélyt Moldvával összekötő autósztráda ügyében.) A miniszter szerint az 1859-es történelmi esemény tanulsága az, hogy szolidaritással és egységgel biztosítható Románia fejlesztése.

Sajnos, nemigen tudni, hogyan lehetne ezt a szolidaritást és egységet létrehozni. Az olvasónak, hallgatónak könnyen az a benyomása támadhat, hogy akim politikusnak nincs igazi ötlete, érve, az erre hivatkozik.

Nem sokat mond, de nem is lehet belebukni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu