Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. február 24., 21.46

Korruptak voltunk, s egyelőre maradtunk

Írta: Jámbor Gyula
2021. január 28., 15.26 Csütörtök / Arad

Megjelent a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index, CPI) a 2020-as esztendőre. Ez az 1995-ben kialakított és évente megjelentetett dokumentum a közszférában érzékelt korrupció mértékét mutatja a világ mintegy 180 országában. Készítői szerint különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épülő összetett mutató, jó és pontos betekintést nyújt egy adott pillanatban a világ korrupciós állapotába. Pontosabban annak érzékelésébe, mert a valóságos állapot és annak érzékelése nem esik feltétlenül egybe. Vannak országok, például Magyarország, amelyek nem ismerik el a CPI-t, arra hivatkozva, hogy a Transparency International egy Soros által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást, hamis és torz jelentést tesz közzé, amely az alapvető tényeket sem veszi figyelembe.

Ami biztos, hogy a tavalyi évről szóló, egy héttel ezelőtt kiadott jelentés nem fest jó képet nyugati szomszédunkról, de Romániáról sem: mindketten az európai uniós lista végén állnak 44-44 ponttal, sőt felzárkózott Bulgária is hozzájuk, egy ponttal javítva az azelőtti 43-on. Egyébként a rangsorban a száz lehetséges pontszámból a 100 jelenti a maximumot, a 0 a minimumot. Egyik sem fordul elő: a világ leginkább korrupciómentes országai az Unióban Dánia, Finnország, Svédország, Hollandia, Luxemburg, Németország (87–80 pont között), a világból a nem uniósok közüli előkelőkhöz például Új-Zéland, Svájc, Szingapúr csatlakozik 87-85 ponttal).

Mint e felsorolásból megállapítható: a gazdaságilag jól teljesítő, és amúgy is jól szervezett, működő demokráciával „megáldott” országok a legkevésbé korruptak (bár ők sem tökéletesek). Ugyanezt a következtetést vonhatnánk le a leghátsó régióból indulva: a legkorruptabbaknak Jemen (15 pont), Szíria, Dél-Szudán, Szomália számítanak (ez utóbbi mindössze 9 ponttal), amelyekben igazi káosz uralkodik minden szempontból.

Hogy az élvonalbeliek azért jók-e, mert nem korruptak, vagy azért nem korruptak, mert gazdaságilag jók, társadalmilag szervezettek, ezen lehet filózni.

Ha a CPI nem is egy tökéletes mutató (magam sem hiszem, hogy az volna), kiindulási alapnak nem rossz, elméletileg segíthetne egy korrupció-mentesebb állapot felé elinduláshoz, ha van hozzá (állami) akarat és erő. Mert a korrupció ugyan ősrégi „találmány” és gyakorlat, de – persze lassacskán, nagyon sok erőfeszítés árán – a nagyjától meg lehet szabadulni. Az egykor, az ipari forradalom kezdetén híresen korrupt Anglia két évszázadig küzdött ellene, és jó eredménnyel. Manapság ha nem is a legeslegjobbak közé, de az élvonalba sorolható.

A kedves olvasó felteheti a kérdést: tulajdonképpen miről is beszélünk, amikor a korrupcióról?

Nem egyszerű a válasz, maga a CPI is tucatnyi kritériumot használ.

A CPI főleg az állami szektorban tapasztalható jelenségre összpontosít, és a korrupciót mint a közhivatallal személyes haszonszerzés céljából való visszaélést definiálja. (A számtalan forma közül néhány: közhivatalnokok megvesztegetése, kenőpénz közbeszerzési eljárásokban, közpénzek hűtlen kezelése stb.)

Románia tavalyra ugyanolyan osztályzatot kapott, mint 2012-ben, nem lépett tehát előre, a helyzet változatlan. Nem hiszem, hogy örülhetnénk neki, mert azt jelzi, hogy lényegében nem haladtunk előre.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu