Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 14., 11.47

Magyar vagyok

Írta: Jámbor Gyula
2020. június 05., 07.00 Péntek / Arad

Tegnap késő délután az aradi római katolikus templom belső udvarában a százéves Trianon-megemlékezésen vettem részt. És arra gondoltam: Európa- és világszerte ebben az órában száz- és száz helyen hasonló megemlékezések zajlanak.

Az aradi minorita szerzetesek voltak azok – emlékirataik szerencsére fennmaradtak – akik az aradi várban az 1849. október 6-ra virradó éjszakán a kivégzésre ítélt aradi (római katolikus) vértanúkat vigasztalták.

A minorita templom udvarában állt, majd harminc esztendeje, a darabokra szabdalt (szerencsére végleg el nem tüntetett) Szabadság-szobor, mielőtt ismét köztérre állították volna.

A hely és idő történelmi: 2020. június 4., a trianoni döntés százéves évfordulója.

Nem ünnep természetesen számunkra. Nekünk nincs mit ünnepelnünk, bár másoknak van. Egy száz éve (mondhatni homlokra szorított pisztoly fenyegetésével) aláírt szerződés, nagyhatalmi játékok szorításában így döntött.

Örvendeni, hozsannázni szerencsére ma már nem kényszerítenek.

Ez volt, ez van, a kárvesztetteknek meg kell próbálniuk az új helyzet adta körülmények között boldogulni. (A kiváló erdélyi költő szavai szerint „Ahogy lehet”. S ahogy úgy száz éve a Kiáltó szóban Kós Károly megfogalmazta.)

Hogy valaki manapság magyar-e vagy sem, többnyire választás kérdése. Igaz, olykor nem könnyű Romániában magyarnak maradni.

A szórványban, például, némi erőfeszítésbe kerül(het) gyermekünket magyar iskolába járatni (az iskola esetleg messzebbre van, a bentlakás a család számára pénzbe kerülhet), mennyivel egyszerűbb a legközelebbi román – amúgy kötelező – líceumba beíratni. (Ami mellesleg azzal a következménnyel jár, hogy gyermekünk szerzett kultúrája, baráti, ismeretségi köre nem magyar lesz, könnyebben választ majd más nemzetiségű férjet, feleséget – s akkor gyakorlatilag, igen kevés kivétellel, elveszett a magyarság számára.)

A Kárpát-medence amúgy a nemzetiségek nagy olvasztótégelye; jószerivel senki nem mondhatja magát „kiköpött” magyarnak, románnak, németnek, szlováknak stb., mert csak kevesen tudják biztosan, hogy őseik, nemzedékekre visszamelőleg, kimondottan ilyen-amolyanok lennének.

Számtalan tudományos példa a bizonyság rá, hogy nem ez a lényeg. A magyar, román, német, szerb, szlovák stb. vér (az ereinkben keringő létfontossságú folyadékra gondolok) tudományos szempontból semmiben nem különbözik, egyik a másikkal felcserélhető, pótolható.

A különbségek a nevelésből adódnak.

Közismert tény, hogy annak idején (több száz éve) a terjeszkedő oszmán birodalom hadseregének elit alakulatát, a janicsárokat Kelet- és Közép-Európából, a Balkánról stb. kicsi korukban elrabolt, muzulmán hitben nevelt gyerekekből verbuválta. Akiket azzá nevelt, amiket szeretne.

Mindezzel nem akarok semmi többet mondani annál, hogy engem magyarnak neveltek.

Gyermekkoromban ugyan (meg később, iskoláskoromban) nem hallottam Trianonról – olyanok voltak az akkori idők, még tudós történelemtanárom, Sz. Gyula se beszélt róla. De azt biztosan tudtam már akkoriban is, hogy nemzedékekre visszamenőleg magyar vagyok, többek között az anyámtól hallott, nagyrészt meg is jegyzett népdalokból, -nótákból.

Magamat magyarnak vallom, ami sem érdem, sem hátrány, sem semmi.

Ez van.

A magát románnak, szerbnek, szlováknak stb. nevezővel szemben árnyalatnyi megkülönböztetés – leszámítva a kultúránkban, történelmi felfogásunkban mutatkozó különbségeket. De ez külön cikkeket kívánna.

Ha választhatnék (abszurd módon, természetesen), hogy származásomra nézve milyen nációt nevezzek meg, a magyart választanám.

Vannak ennél talán szerencsésebb nációk is – bár a legtöbbnek megvan a maga keresztje –, mégis maradnék a magaménál; magyarnak születtem, az is maradok. Manapság, a százéves Trianon talán nem egészen dicsőséges évfordulóján is.

Tudván: az biztosan a mienk. Még akkor is, ha fájó.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu