Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. szeptember 27., 12.14

Maszk, s ami mögötte van

Írta: Jámbor Gyula
2020. augusztus 06., 18.19 Csütörtök

Napjainknak egyik meghatározó kelléke az arcmaszk.

Talán úgy négy hónapja, a világjárvány kitörésének kezdetén, de még a hazai szigorú korlátozások bevezetése előtt betértem Aradon egy központi patikába, maszkot vásárlandó. A kis süldő gyógyszerésznő kedves mosollyal tárta szét karjait: sajnos, nincs, nézzen be néhány nap múlva.

Vagy két hete elfelejtettem feltenni a maszkot a villamosmegálló felé indulva. Hátha itt van a közeli, egészen más profilú üzletben... Volt, igaz, jó kétszeres áron. De a szükség törvényt bont.

Soha ennyi maszkos ember nem volt Romániában, Európa- és világszerte, mint manapság. „Viselj maszkot!”, ez napjaink egyik leggyakoribb jelszava.

A koronavírus elleni védekezésnek ez ugyanis, állítólag, az egyik leghatásosabb eszköze a gyakori kézmosáson meg a fizikai távolságtartáson kívül, amíg járványellenes oltás vagy biztos gyógymód nem létezik. S ha megjelennek, akkor is hosszú hónapok kérdése, amíg eredményesek lesznek. Kísérletezik előállításukkal a világ sok ezernyi tudósa, sok száz laboratóriuma, egyelőre csupán „biztató eredményekkel”.

De a fentiek a kedves olvasónak már a könyökén jönnek ki, lerágott csontok.

Ami érdekesebb, hogy mit váltott ki a világ lakosságában a maszkviselés kötelezettsége.

Hát nem tapsikoltak neki, mint ahogy az emberek döntő többsége semmilyen megszorításnak, felülről jött korlátozásnak nem örül. Sokan kényszerűen elfogadták, kisebbik részük azonban kimondottan kikelt, erőszakosan is, ellenük.

Bejárta a hír a világot, hogy egy párizsi külvárosi mosodában baseball-ütőkkel vert meg két férfi egy másikat saját gyerekei előtt, mert az maszk viselésére kérte egyikőjüket. Pár hete két férfi halálra vert egy buszsofőrt Délnyugat-Franciaországban, miután az nem engedte őket maszk nélkül felszállni a járműre. Berlinben legalább 15 ezer (természetesen maszk nélküli) tüntető tiltakozott a kormány megszorító intézkedései, a szabadságjogokat korlátozó intézkedések ellen, s a hasonló példákat hosszan sorakoztathatnám.

Hogy is állunk ezzel? Mi a szabadság, és meddig terjed?

Nehéz a rövid válasz (gondolkodók ezrei írtak sok ezernyi könyvet róla), de többé-kevésbé általánosan elfogadott: nincs, nem lehet korlátlan a szabadság, amely csak addig terjedhet, amíg nem ütközik más emberek szabadságába.

Ha bizonyos egyéneknek, szabadságukra hivatkozva, van joguk nem viselni a járvány terjedését legalább valamelyes mértékben akadályozó maszkot, a másik polgárnak van joga elvárni, hogy ne veszélyeztessék egészségét meggondolatlansággal.

Elvileg ilyen egyszerű.

Hogy a gyakorlatban ezernyi más kérdés is felmerül, közrejátszik, az más kérdés.

Az viszont tény, hogy a koronavírus-járvány újra fellángolt világszerte, s több tízezerben mérhető (országonként) a franciaországi, nagy-britanniai, spanyolországi, olaszországi, oroszországi meg egyesült államokbeli, brazíliai stb. halálos áldozatok száma – s hol vagyunk még a végétől?

A liberális Svédországban, az egyetlen, az egész járvány idején karanténmentes országban több mint 5700-an haltak meg. A nálánál nagyobb lakosságú (európai viszonylatban sem élen járó) Romániában az áldozatok száma a felére sem tehető. Igaz viszont, hogy Svédországban a gazdaság teljesítőképességét illetően sokkal jobb a helyzet, mint Európa más vidékein.

Értékeljék objektíven a helyzetet, ha tudják.

Amúgy a Reuters számításai szerint naponta csaknem 5900-an hunynak el a fertőzéssel összefüggésben.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu