Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. február 26., 08.42

Medve, a nemzeti szimbólum

Írta: Jámbor Gyula
2021. február 22., 08.22 Hétfõ / Arad

Románia számos statisztika szerint az Európai Unióban a legutolsó helyek egyikén tanyázik, riválisa csak a Duna jobb parti szomszédja, Bulgária.

Van azonban biztosan egy olyan pont a számtalan tételt felsoroló uniós statisztikai kimutatásokban, amelyben a többi uniós ország púpnak sem jöhet a hátunkra, ez pedig az egy főre eső medveállomány.  

Mert hol van, mondjuk Németországnak, Nyugat-Európa és az Unió első számú gazdasági (és politikai) hatalmának, vagy Francia- vagy Olaszországnak akárcsak fele-, sőt negyedannyi medvéje, mint nekünk?

Ne is álmodjanak róla.

A politikai kommentárokban „orosz medvét” szoktak emlegetni. A medve hatalmas testű, több mázsás, igen erős, de amúgy kedves állat, állítólag békés, nem támad emberre, ha nem kényszerítik rá.

Lehet benne valami: tessenek arra gondolni, hogy a gyermekjátékok között a maci az egyik legnépszerűbb figura, sok kisgyermek vele alszik el.

Szóval: a medve.

Pár napja a hazai sajtóban, főleg tévékben, szenzációs hír kering: pár ember filmre vette – az okostelefonok korában nem nagy kunszt –, amint  „rajtaütöttek” egy medvebarlangon, s a mama nem lévén otthon, kihajigálták az abban talált bocsokat a hóra.

Annyira hülyék voltak, hogy a felvett jelenetet valamely közösségi hálózaton terjesztették is.

Hát persze, hogy lebuktak, és örülök neki.

A hazai Agent Green (kb. Zöld Ügynökség) képviselője, elnöke egyrészt azt nyilatkozta az ügy kapcsán, hogy jobb nemzeti akciótervre lenne szükség a medvékkel kapcsolatban. Egyetértek.

Másrészt azt, hogy a medvéből nemzeti emblémát csinálhatnánk. Ám legyen felőlem akár nemzeti embléma is.

Az azonban, hogy manapság az ország bizonyos övezeteiben nagyon nehézzé vált az ember és medve együttélése, tény. A medve olyan helyeken jelenik meg, nappal is, emberi életet is veszélyeztetve, ahol normális körülmények között semmi keresnivalója nem lenne.

A kérdés: ki a hibás ebben?

Hát, szerintem, nem a medve, az csak ősi ösztönének engedve megélhetést keres.

A medve (mint sok más állat is) intelligens, az ember azonban, állítólag, még intelligensebb. A kétségtelenül létező konfliktust rendezni kellene.  

Magam többször is írtam róla: a hazai medveügyet okosan kellene kezelni, valahogy úgy, mint a mondásban, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Tudni vélem, hogy nem könnyű.

A cikkben említett négy bocsot, egyes feltételezések szerint, szomszédos országoknak adták (adják) el, amelyek állítólag jó pénzt adnak értük, merthogy számukra ez hiánycikknek számít.

Nekünk pedig fölösen van medvéből. A nemzeti szimbólum jó, meg szép, de jóból is megárt a sok.

Adjunk el pár száz medvét azoknak, jó pénzért, akiknek hiányzik. Jut is, marad is.

Bevallom, rosszul érintett, hogy a fentebbi eset Hargita megyében történt, s feltételezhettem, hogy székelyek a szegény kicsi, magukról gondoskodni még képtelen bocsokkal ilyen csúnyán bántak el. Rendes ember ilyet nem tesz, még akkor sem, ha tele van a hócipője a medvékkel.

Most úgy tűnik, mégsem a hargitai székelyek a csúnya eset emberi szereplői.

Ha mégis ők volnának, szimpátiámra biztosan nem számíthatnak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu