Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. április 09., 00.38

Mennyi az annyi?

Írta: Jámbor Gyula
2020. február 18., 04.00 Kedd

Románia tele van gonddal-bajjal. Itt van, például, a tavalyi, a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított 4,6 százalékos költségvetési hiány, hiába volt a tavalyi év utolsó negyedévében (az Eurostat szerint) Románia a második helyen – Magyarország után – az Unióban a gazdasági teljesítményt illetően, miközben a legfőbb országok erősen lemaradtak; hiába hallgatták meg tegnap a szakbizottságok a 2. Orban-kormány miniszterelnök megnevezte (régi) minisztereket, ha a legfőbb cél a kormány megbuktatása (s ezáltal az előrehozott választásokig vezető út megtisztítása) a PNL révén(!). 
Furcsa, különleges, mondhatnám abszurd helyzet.
Amíg valahogy tisztázódik – előbb vagy utóbb biztosan, hisz így a végtelenségig nem maradhat –, egy vasárnap, a Pro România (Romániáért) Victor Ponta vezette párt konvencióján elhangzott nyilatkozat ragadta meg bizonyára nem csak a magam, hanem a mások figyelmét is. 
A párt tagja a „régi motoros”, Corina Creţu európai parlamenti képviselő, Románia részéről volt európai biztos, egykori PSD-s politikus nyilatkozta. Lényege: tavaly tavasszal lemondott PSD-tagságáról, 29 év után, mert szégyellte, hogy az Unió fórumain a PSD-t kell képviselnie, s szégyellte, hogy Románia a lehetőségekhez képest olyan gyalázatosan csekély összegeket képes lehívni az uniós alapokból. (Még emlékezhetünk: időközben sokszor figyelmeztette, felszólította saját országát.) 
Egyúttal, mondja, lemondott 18 ezer eurós fizetéséről is.
Nos, erre már felfigyeltem, mert tudomásom szerint egy EU-s parlamenti képviselőnek, bár tisztességesen honorálják, ennyi nem jár. Igaz, C. C. európai biztos volt, és az más kategória, meg több szakbizottság tagja is volt.
A lényeg: a pénz nem volt szempont, saját nyilatkozata szerint, a pártváltásban. 
Magam, emlékezetem szerint már több alkalommal leírtam, hogy a pénz nem minden. Hacsak nem alapvető megélhetési körülményeket érint: az éhes, közköltségeit fizetni képtelen ember számára nyilván, többnyire, elsőrendű fontosságú. Magas szinteken azonban nem: az USA (pár milliárd dolláros vagyonnal bíró) elnöke, állítólag a neki hivatalból járó viszonylag szerény, évi mintegy 400 ezer dolláros fizetését sem veszi fel (illetve abból csak 1 dollárt).
De ne kalandozzak nagyon el: mennyit is keres egy (mezei, átlagos) európai parlamenti képviselő?
Mindenkit azonos mértékben honorálnak, havi kb. 8700 (meg pár) euróval, amiből még levonnak valamit, a nettó átlag tehát 6800-valamennyi marad. (Több ország még hazai befizetésekre is kötelezi őket, ezeket is le kell vonni a fenti összegből.)
No de: fizetik számukra az összes kiszállási költséget, napi 320 eurót kiszállási díjként Brüsszelben vagy Strasbourgban egy valamely rendezvényen való részvételért, ha aláírják a jelenléti naplót. Kapnak havonta 4513 eurót a képviselői tevékenységek, iroda, menedzsment, telefonbérlet stb. fejében. 
63 évesen mehetnek nyugdíjba, havi járandóságuk összege az egész évi fizetés 3,5 százaléka. 
Mindent összevetve: anyagilag nem rossz üzlet az európai parlamenti képviselőség, romániai viszonylatban pláne nem.
Kellene hozzá persze az is, hogy a képviselők ezért valamit produkáljanak: hozzászóljanak a vitákhoz, tervezetet terjesszenek elő stb. Ami eddig nem minden hazainak sikerült.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu