Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2022. augusztus 12., 11.35

Óraátállítás: marad-e, vagy változik?

Írta: Jámbor Gyula
2021. október 31., 15.48 Vasárnap / Arad

Aki a cím olvastán azt hinné, hogy most aztán megtudja a „tutit” az óraátállítás rejtelmeiről, hagyja is abba az olvasást. A cikk írója ugyan igyekezett dokumentálódni, de nem sokkal lett okosabb a kérdés lényegét illetően. A lassan mögöttünk maradó év márciusának, meg októberének végén (a téli-nyári időszámítás jó néhány évtizedes bevezetése óta) átállítjuk óráinkat egy órával előbbre vagy hátrébb; tavasszal „vesztünk” egy órát életünkből, ősszel viszont „nyerünk”. Október utolsó vasárnapja tehát (minthogy elméletileg hajnalban történik az óra átállítása) 25 órás. Egy órával többet alhatunk, sugallják a hírközlő szervek. Aki amúgy is tud aludni, az alhat, a többség – főleg élemedett korában – azonban hozzászokott az elmúlt kb. fél évben, meg az elmúlt jónéhány évtizedben egy már beidegződött sémához, akár esik, akár fú’, reggel nagyjából fix órában megébred. Az álmatlanságban szenvedőket persze leszámítva. No de hogy lesz ezután? A kérdésre a válasz: a fene se tudja. Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az időzónák – pontosítsunk: a téli-nyári időszámításról van szó – eltörlésére vonatkozó javaslatát. Amúgy a világon 24 – a földrajzi fekvésből adódó – időzóna létezik. Újév táján tapasztalhatjuk, a média közvetítésével, hogy X órakor, amikor mi, Európa középső vagy keleti részén még javában a szilveszterre készülünk, a világ számunkra túlsó végén már be is következett az új esztendő. A természetes időzónák megváltoztatására nincs emberi hatalom. Egy adott földrajzi régióban a pontos hely kijelölésére azonban, politikai okokból, igen. Elnézést a Kedves Olvasótól, messzire kalandoztam a tulajdonképpeni témától: marad-e vagy változik az európai óraátállítás rendszere? Nem tudom. Nem tudjuk. Vagy igen, vagy nem. Ez a három, mondaná tudós filozófus barátom, holott csak két választási lehetőség van. Azt tudni vélem, egy felmérésre támaszkodva: a megkérdezett több mint 4,6 millió európainak (ez sokszorosa a közvélemény-kutatásokban megkérdezetteknek) a 84 százaléka a féléventi óraátállítás megszüntetését támogatta. Legyen világosság, stabilitás, ne ugrabugráljunk ide vagy oda, pláne ha nem is bizonyosodott be, hogy ennek reális haszna volna. A tagállamok, mondják, továbbra is szabadon megválaszthatnák standard idejüket – téli vagy nyári időszámítás –, de ez az idő nem változhatna az év során. Csak remélhetjük, hogy Európában, amely évszázadok során jól elboldogult egyetlen – ma télinek számító – időszámítással (s ha nem, akkor nem emiatt), bölcs megoldás születik. Ámde ha mindenik ország csak a maga feje szerint döntene, aligha volna okos dolog. Olyan furcsa helyzet állhatna elő – volt rá példa! –, hogy tíz-húsz kilométeres földrajzi, tényleges távolságon belül, országhatárok mentén, adminisztratív döntések nyomán (Magyarország és Románia között, például) kétórás (!) időkülönbségek álljanak elő. Ma a világban, közelebbről Európában majdnem minden majdnem mindennel összefügg. Az óraátállítás mellesleg nem igényel anyagi erőfeszítéseket. El kell határozni az erre felingerelt fórumokon, oszt’ annyi. S akkor jövőre lesz, vagy nem lesz óraátállítás. Magam azt hiszem, hogy az évi kétszeres átállás szamárság és fölösleges, az évszakváltozással jelentkező eltolódásokat nem az óra előre- vagy hátraállításával kell megoldani. De bár ez lenne a legnagyobb gondunk…

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu