A címhez, magyarázatként (a legtöbb olvasónknak aligha van szüksége rá, néhánynak talán igen): Pürrhosz (latinosan Pyrrhus, de további variációi is vannak a névnek) ókori épeiroszi (epiruszi) király – magát amolyan második Nagy Sándornak képzelve – megtámadta Rómát, és az asculumi csatában (Kr.e., vagy i.e. 279-ben) győzelmet aratott fölötte. Nem sok öröme tellett azonban benne, mert a csata után azt mondta volna: még egy ilyen győzelem, és nem marad egyetlen katonám, más változat szerint: ...elvesztünk.
Hogy mit mondott valójában, vagy mondott-e egyáltalán valamit (a későbbi történetírók egyike sem volt jelen hiteles tanúként), nem tudni, de tény: a „pirruszi győzelem” kifejezés jó két évezrede a nagyon is kétséges kimenetelű és következményű események jellemzésére szolgál.
Szerdán délután Románia parlamentjének alsóháza (az e kérdésben döntő fórum) meglehetősen nagy szavazattöbbséggel elfogadta, hogy életbe kell léptetni a gyermekpótlék növelésére vonatkozó régebbi törvényt, habár ez ellen a mostani kormányzat kézzel-lábbal tiltakozik. (Az RMDSZ is ellene szavazott.) Nem azért, mert a nemzeti liberálisok eleve gonoszok, nemzet- avagy családellenesek lennének, hanem mert a jelenlegi járványos helyzetben, az ország gazdasági teljesítményének jelentős hanyatlása közepette nem látják, miből, honnan lehetne a költségvetésből a gyermekpótlék-emelés következtében jelentkező többletet állni. Mellesleg annak idején a szociáldemokrata kormányzat sem jelölt meg konkrét költségvetési forrásokat a gyermekpótlék vagy nyugdíjelemelés finanszírozására, ma pedig, a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) érzékeny visszaesése miatt, a helyzet még kritikusabb. Ma amolyan „vis maior” (előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály) helyzetben vagyunk.
A román pénzügyminiszter „megoldása” nyilván illuzórikus, de legalább szellemes: azt javasolta, hogy a törvényt megszavazó parlamenti képviselők járandóságuk egy részéről mondjanak le a kedvezményezettek (gyermekes családok) javára. Bár a nemzet bölcs gyülekezetébe általunk választottak az átlaghoz képest kétségtelenül igen szép jövedelemmel bírnak, esetleges felajánlásuk (aligha bízhatunk benne) a töredékét ha fedeznék a duplájára növekedett gyermekpótléknak.
A szerdai parlamenti határozat még nem emelkedett törvényerőre.
Ha az államfő aláírná, kihirdetné (ami nem valószínű), a gyermeknevelési pótlék egyszerre emelkedhetne duplájára, még idén.
Mindezt azonban megtámadhatják az Alkotmánybíróságon, vagy ismét a parlament plénuma elé kerülhet, ha az államelnök visszaküldi.
A pillanatnyi helyzet amolyan pirruszi győzelem.
Az ellenzéknek, meg a lakosság egy részének, a gyermekeseknek látszólag kedvező, de lényegében katasztrofális, mert további adósságokba kergeti az országot.
A túlköltekezés árát mindig, mindenkor a lakosság fizeti meg.
