Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. február 22., 04.59

Radarról és egyebekről

Írta: Jámbor Gyula
2018. július 25., 04.00 Szerda
Tegnapi, Kell-e tudnunk az összeesküvésről? című írásomat azzal fejeztem be, hogy az államfőnek nem kellene aláírnia, törvényerőre emelnie azt a jogszabályt, amely szerint a rendőrségnek az autósok számára jól láthatóan jeleznie kellene, hol mérik be radarral a megengedett sebességet túllépő autósokat.

Egy nappal később sem gondolom másként: meggyőződésem szerint ez, az autósok egy része számára bizonyára rokonszenves rendelet nem szolgálja az utakon közlekedők biztonságát.
A tegnap is idézett Caragialéra visszatérve hozzáteszem: „Az elmélet az elmélet, de a gyakorlat öl meg bennünket”.
A gyakorlat pedig az, hogy Románia útjain évente úgy kétezren halnak meg közlekedési balesetben. Ha csak a szabályokat be nem tartó, felelőtlen, már-már idióta felfogású vezetőkre gondolnánk, nagyfokú cinizmussal azt is mondhatnánk: kihívták, tudatosan (vagy sem), maguk ellen a sorsot, nem is sajnáljuk nagyon őket.
De hová tegyük az ártatlan, szabályokat betartó, törvénytisztelő áldozatok százait? Őket ki, mi védi meg?
A radar-előrejelzés aligha.
Németországi lakos, közeli ismerős (modern, a követési távolság betartásával, automatikus fékezéssel stb. felszerelt) kocsijában ülök a vezető mellett egy hosszabb úton, és egyfolytában csodálkozom: jé’, ez betartja valamennyi törvényben előírt, illetve táblákkal jelzett közlekedési szabályt!
Félmilliónál több levezetett kilométer után egyetlen balesete sem volt.
Hozzászokott, hogy hazájában (ahol autópályán nincs sebességkorlátozás!) az országúti kijelzés „szent”: ha a tábla 80 kilométert ír elő (sztrádán sem éppen ritka eset útjavítás vagy egyebek miatt), akkor az 80, a biztonságos közlekedés érdekében.
Romániában számtalanszor tapasztalhatta az autós a valahány-kilométeres sebességkorlátozást útjavítás, gödrös út stb. miatt. Betartotta, esetleg, de sokszor kiderült: a javítást rég befejezték, a tábla azonban maradt. Néhány ilyen tapasztalat után már senki nem bízik a jelzésben. Ám lehet, hogy ráfázik...
Ja, és a körforgalmak. Szerintem zseniális találmány, kár, hogy nem Romániában született, büszkélkedhetnénk vele. Lényege, hogy közlekedési lámpák nélkül is elvileg egyszerűen és jól megoldja az útkereszteződések forgalmának rendjét, az ütközések megelőzését.
No de gyakorlatilag?
A körforgalmak előtt 30 kilométeres sebességkorlátozást jelző tábla áll – többnyire indokolatlanul. Ahol ugyanis belátható a terep – azaz a körforgalom felé közeledő vagy abba már belépett gépkocsi –, ott nyugodtan lehetne 40, vagy 50 kilométeres sebességgel behajtani, gyorsítva a forgalmat. És mit csinált az okos építő (talán a közlekedési rendőrség jóváhagyásával?): bizonyos helyeken olyan magasra emelte – mi az ördögnek? – a körforgalom építményét (megtakarítandó a költséget a fölösleges föld elszállítására?), hogy teljességgel lehetetlenné vált a kilátás, és tényleg indokolttá vált a buta sebességkorlátozás. Arról már nem szólva, hogy némelyik körforgalom jelzése, kivilágítása gyalázatos, holott egy egyszerű fehér vagy sárga festékkel is „csodát” lehetne tenni. Hogy példával is éljek: tessenek Nagylak felől Arad irányába autózni, a régi országúton (sztráda is van már arrafelé, de nem mindenki azt használja), vagy a temesvári (regionális) röptértől a Temesvár–Arad–Nagyvárad főút felé autózni, és megtapasztalhatják a fentebbiek igazságát.
Végül, összefoglalva: a radarügy, a jelenlegi, még nem törvényerejű formában, populista, s nem szolgálja a nagy többség érdekeit. Ellenben a közlekedésben számos változtatást kellene bevezetni, némelyeket (például a körforgalmakra vonatkozókat) talán törvényben sem kellene szabályozni, csupán a józan észre, belátásra kellene tekintettel lenni.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu