Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. december 01., 08.26
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Reform, de addig?

Írta: Jámbor Gyula
2021. október 21., 17.05 Csütörtök / Arad

Olvasom aradi lapokban, hogy a municipalitás, azaz Arad vezetősége merész terveket dédelget a város tömegközlekedésének fejlesztésére.

Nagyon szép, nagyon jó, meg vagyok a szándékkal elégedve.

Arad villamosainak, meg buszainak többsége normális emberi számítás szerint bőven megérett a cserére. A buszok állapotával nem vagyok teljesen tisztában, azt azonban tudom, hogy a ma közlekedő villamosok döntő többsége – a néhány, talán öt-hat korszerű, aradi gyártmányú szerelvény kivételével – Németországban évekkel ezelőtt levetett urasági holmi. Hálásak lehetünk az uniós nagytestvérnek, hogy – talán a Romániából hozzájuk exportált szászok és svábok emlékének tisztelegve? – nem a bontókba irányították, hanem nekünk (meg más romániai városoknak) adták potom áron a már ócskának minősített, leselejtezett villamosaikat.

Most a korszerűsítés kapcsán szebb jövő tárul elénk.

Az új villamosoknak, buszoknak csak részben célja a közönség jobb körülmények közötti utaztatása. Valljuk be, egy húszperces, félórás utazást (Aradon kb. ennyi lehet az átlag) egy karbantartott, tiszta, kellően megvilágított régi, még tisztességen funkcionáló járművön is kibírunk.

No de a város (ezúttal a még a nagyvárosok között viszonylag jobb helyzetben lévő Arad) már-már képtelen kezelni a gépkocsi-áradatot: nincs hely a parkolásra.

Élni azonban kell.

A megoldás, elméletileg, két forgatókönyv szerint lehetséges: száz-kétszáz, akárhányszáz gépkocsi befogadására alkalmas (viszonylag kis helyet foglaló, emeletes vagy mély-) parkolók építése – hogy ne álljanak az autók az általában amúgy már az újabb korokban, az utóbbi ötven-hatvan évben, sajnos, a központi, akkoriban bölcsnek, de mindenképpen kötelezőnek számító előrelátás híján a városnegyedekben kialakított, ma a forgalmat akadályozó szűk utcákon –, vagy/és a tömegközlekedés fejlesztése, elérhetővé tétele.

Csakhogy.

Magam még emlékszem azokra az időkre, amikor a mostaninál jóval kisebb számú aradi villamoson, főként csúcsidőben, heringként préselődtek az emberek. Nagyobb volt a város lakossága, és sokkal, nagyon sokkal kevesebb a személyautó.

Romániában (a 2019. december végét tükröző hivatalos adat szerint) 8 749 390 jármű szerepelt a nyilvántartásban, közülük valamivel 78 százalék fölötti a fizikai személyek birtokában volt. Azóta minden bizonnyal legalább néhány tízezerrel nőtt a számuk.

S ha már az embernek saját autója van, nem hagyja parlagon, azzal megy (némi túlzással) a budira is.

A messzire kalandozás után térjünk vissza pillanatnyi témánkhoz.

Az aradi városvezetőség tömegközlekedés-reform gondolatát jelzi, hogy belátható időn belül korszerű tömegközlekedési eszközöket szerez be. Például piros-fehér (UTA-színűre festett), közepes befogadóképességű villamosokat a mostani zöldek mellé. A focicsapat-színűre festett járművek divatja talán Temesvárról indult (lehet, hogy tévedek) a járművek lila-fehérre festésével, noha a fociőrület egészen biztosan nem egészen annyira elterjedt, mint némely megszállottak hiszik.

Közlekedjünk tehát a bizonyítottan kevesebb környezetszennyeződéssel járó és kevesebb parkolási gondot generáló tömegközlekedéssel.   

A tömegközlekedési eszközt használó átlagos polgár számára, szerintem, fontos volna, hogy viszonylag rossz látási körülmények között, este is, esőben is, főleg az őszi–tavaszi időszakban – adott lévén a megállók rossz kivilágítása –, idejében értesüljön arról, hogy milyen számú és hova tartó villamos, busz stb. közeledik.

Arad kellős központjában, a „Színház” megállóban e sorok írója gyakorta vár az esti órákban villamosra. Az esetek kilencven százalékában csak komoly nehézségek árán tudja megkülönböztetni (sok más várakozóval egyetemben), milyen számú járat érkezik (az új, zöld villamosok kivételt képeznek). Elől, a szélvédőn, jobb oldalt van ugyan a járat számát jelző tábla, de azt este, sötétben, miközben a villamos meggyújtott reflektorral közelít, legfeljebb az utolsó pillanatban (ha) felfedezi a várakozó.

Az aradi közszállítási vállalat, honlapja szerint „1946 óta az aradi közönség szolgálatában” álló vállalat jelenlegi vezetői, valamint a városi tanács illetékes (és ezért pénzt felvevő) ellenőrző bizottságának tagjai szerintem soha nem utaztak este, őszi–téli–kora tavaszi, későn virradó, korán sötétedő időkben villamossal Aradon. Ha mégis, akkor mérhetetlen nemtörődömségről, modernebbül azt is mondhatnám: inkompetenciáról tettek tanúbizonyságot: tkp. anyagi beruházást alig igénylő változtatásokról volna szó, amelyeket könnyen életbe lehetne ültetni.

Közben a városi elöljárók, köztük a polgármester, a városi közszállítás ragyogó jövőjéről prédikálnak.

Eriggyünk má’.

De mi lesz addig, két-három vagy akárhány évig?

Addig eriggyenek, a városatyák, például csak Nagyváradig – kb. 120 km –, ahol ugyancsak régi, uraságoktól levetett villamosokon ragyogóan megoldották a járatok számának kivilágítását. Okosabbak? Legalábbis odafigyelőbbek.

Ha az aradi városatyáknak történetesen nem futná a pénzkeretből egy ilyen tapasztalatcserére, a magam távolról sem kiemelt nyugdíjából állnám a cechet.

Rámenne talán a lábravalóm, de legalább hasznos lenne.

Próbálják ki!

Persze a luxusszállót, az ötcsillagos ebédet nem vállalom.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu