Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. január 25., 19.40

Szeptember

Írta: Jámbor Gyula
2020. szeptember 06., 17.10 Vasárnap / Arad

Úgy négy-öt napja megfigyelő helyemről, aradi tömbházlakásom egyik helyiségéből azt észlelem, hogy kedvenceim, a fecskék nem tűnnek fel az általam belátható égbolton. Pedig a tavasz végétől a nyár folyamán egyfolytában járták fáradhatatlanul útjukat a maguk, majd fiókáiknak élelemszerzés céljálból számukra megmaradt, a valamikorihoz képest jelentősen korlátozott teret.

Most nyomuk sincs. Eltűntek.

„Kisasszony napjára elszálltak a fecskék”, hallom mintha, anyámtól a gyermekkoromban megismert nóta szövegét.

Kisasszony napja, Szűz Mária születésnapja a katolikus naptárban szeptember 8-ra esik, s régi népi megfigyelésként addigra a bölcs fecskék összeszedték a cókmókot, és elkezdték melegebb vidékekre tartó több ezer kilométeres vándorlásukat, miután teljesítették szülőföldjükön a génjeikben diktált ősi küldetést, az utódnevelést a jövő számára, és fel is szerelték a jövő nemzedékét a szükséges tudnivalókkal .

Szombaton, szeptember 5-én, Aradtól nem messze még láttam fecskéket. Holnap-holnaputánra valószínűleg ők is elindulnak, „naptáruk” évezredek óta kiválóan működik, bár olykor esetleg korrigálnak rajta, s még száz nemzetközi konferenciát se kell rendeziük előtte.

Szeptemberben járunk, egykoron az év hetedik, manapság kilencedik havában. A fecskék, biztos vagyok benne, lerendezik a maguk dolgát, tudják, mikor kell visszaindulni, visszajönni, amíg az ember a mostaninál is erőteljesebben bele nem szól az éghajlat alakulásába. Jó úton jár amúgy hozzá.

Egy hét múlva kezdődik az iskola, az ifjú emberfióka-nemzedék képzésének hosszú és felelősségteljes időszaka. Az idei, igazán rendkívüli körülmények között. Két nappal ezelőtt még azt se lehetett tudni, hogy kezdődik-e vagy sem, aztán a miniszterelnök leszögezte, hogy mégis. És hogy „mindent megtesznek” annak érdekében...

Hogy „mindent” akarnak, affelől nincs kétségem, a hatalom, elvileg, nyilván szeretné, a maga jól felfogott érdekében, ha a dolgok a lehető legjobban működnének. De affelől sincs kétségem, hogy a „minden” gyakran kevés, helyette igazán jó, hatékony intézkedésekre lenne szükség.

A hazai oktatásügy jelenlegi anyagi, emberi, infrastrukturális stb. feltételei között azonban úgy látom, erre egyszerűen nincs mód és lehetőség. Amíg sok száz iskolában nincs csapból folyó (ellenőrzött minőségű) víz és rendes vízöblítéses WC, amíg a gyerekek százezreit nem szoktatták rá a rendszeres kézmosásra, a személyi higiéniára (sajnos, ez nem egy „ellenséges érzelmű” újságíró rosszindulatú kitalációja), amíg a lakosság egy része mai napig se hiszi, hogy van vírus- és fertőzésveszély stb., stb nagyon nehéz, sőt lehetetlen lesz az iskolaév jó körülmények közötti lebolyolítása. Ami mellesleg másutt, nálunknál gazdagabb, civilizáltabbnak és fegyelmezettebnek tartott országokban is – másutt szeptember legelején, sőt augusztusban megkezdődött az új tanév – számos gondot okozott mindjárt az első napokban, többek között iskolák bezárásával járt.

Ráadásul itt van még, a hónap utolsó hetének végén, már csak egy karnyújtásnyira, a helyhatósági választás. Minden bizonnyal nagyon sok újonnan bizalmat kapott tisztségviselővel, tanácsok megalakításával, az ezzel járó hercehurcával, torzsalkodásokkal – a szeptember legvége, meg a következő hónap legalább egy része ezzel megy el, és nagyon nehéznek ígérkezik.

Mintha a koronavírussal nem volna elég bajunk.

Pedig van, több, mint eleinte.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu