Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. december 01., 07.31
https://www.facebook.com/RMDSZ/

Osztom az észt

Írta: Juhász Béla
2020. november 04., 16.38 Szerda / Arad

„A múltnak nincs hatalma a jelen pillanat felett.”

(Eckhardt Tolle)

Osztanám én is az észt, de azt hiszem, nem megy. Inkább kevesebbet, kevesebbszer szólok. Lehet, hogy rosszul teszem, lehet, hogy nem.

Távol áll tőlem, hogy megsérteni akarnék olyan tiszteletet érdemlő tollforgatókat, akik a nyomtatott sajtóban meg az interneten is, mintha fordítva vették volna be a hashajtó, glicerines végbélkúpot, ontják magukból a sűrűn gépelt sorokat, amikből cikkek születnek. Sokak örömére.

Már nem zavar olvasás közben, hogy szerzőjük örök elégedetlen, sértődött, legtöbbször a régi szép időkről álmodozik, visszasírja a múltat, lebecsüli a jelen, a napi valóság tényeit. És nem ritkán határainkon túlról üzen felháborodva olyan személy, aki már nem igen ismeri a hazai valóságot. Elfogadok minden olyan véleményt, amely nem igazán egyezik személyes felfogásommal. Csak bántó ne legyen! Ne bántsák családomat, barátaimat, azok gondolatait, de főleg ne bántsák személyemet! És kedvenc focicsapatomat! Ugye, hogy nem is vagyok túlságosan igényes? 

Nemrég egy régi jó barátom felhívott telefonon, és azzal vágott arcul, nem gondolta, hogy szimpatizánsa vagyok az egyik fiatalokból összeállt, új pártnak. Döbbenten hallgattam öreg barátom szavait, gondoltam megkérdem, miből következtetett vádaskodásában, magyarázkodásba kezdek, de végül jobbnak láttam témát váltani, mintha semmit sem mondott volna. Tettem ezt azért, mert tán egy évvel ezelőtt egy másik telefonbeszélgetés alkalmával egy másik, számára ellenszenves pártpolitikus felé megnyilvánuló rokonszenvemet vetette a szememre. Mai napig nem értem, miért. Ki ültette belé, és főleg mi célból, egyébként békés természetű, kedves barátomba a politikailag megalapozott gyűlöletet.

Hatalmas tévedés! Valaki vagy valakik rettenetesen félrevezették fiatalkori barátomat. Rávették, hogy gyűlölködve soroljon be engem is ellenségei, vagy inkább az ő szimpatizált politikusait megvető személyek közé.

Mit lehet szólni ehhez? Ádáz vitába keveredni, vagy egyszerűen félreállni, témát váltani, nyelni egy nagyot? Ha elmagyaráznám, hogy engem a politika csupán információ szinten érdekel, lehet, el sem hinné. Csak legyintene mosolyogva. Végül is joga lenne hozzá. Szabad emberként, azt gondol rólam, amit akar. Még akkor is, ha tévedések áldozata.

Mentségére szóljon, hogy talán magam is hozzájárultam ahhoz, hogy félreértsen, illetve valótlanságokat gondoljon rólam. Nem osztom eleget mostanában az észt. Nagyon ritkán találkozunk személyesen, nem akad alkalom arra, hogy elcsevegjünk – múltról, jelenről, jövőről. Nem haladok eléggé az árral, nem ijesztgetem polgártársaimat a mostanában divatos katasztrófa-hírekkel, nem szóróm szét az éterbe, mint annyian, naponta megváltozó magánvéleményemet a sok-sok áldozatot követelő, számtalan családi tragédiát okozó járványról, nem becsülöm le a politikai döntéshozók olykor kapkodó határozatait, nem hiányolom egyes egészségügyi dolgozók állandóan stabil, hibátlan helytállását… Megpróbálom elfogadni azt, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, a járvány minden pillanatában mindenki, aki teheti és módjában áll,  úgy cselekszik, úgy dönt, hogy minél jobb eredmény szülessen. S visszatérhessen életünk a megszokott mederbe.

Itt leállok. Most veszem észre, hogy én is kezdem osztani az észt.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Kovats / Csütörtök, 2020. november 05., 14.22 Válaszoljál rá!

Köszönöm ezt az írást, visszaadja a reményemet, hogy reálisan gondolkodó emberek is írják-olvassák a Jelet. Az elmúlt időben írtóra elszaladt a ló sok szerzővel...

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu