Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.40

Kölcsönösség

Írta: Chirmiciu András
2008. október 06., 21.00 Hétfõ

Frunda György javaslata szerint hivatalossá kellene tenni az anyanyelvet azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség eléri a 10 százalékot, és ott is lehetővé kellene tenni az anyanyelvhasználatot, ahol az arány ennél kisebb.

Lépés a valós egyenjogúság irányába, vagy kampány-csalóka, a napokban olyannyira elharapódzott alamizsnázás RMDSZ-es változata?

Bármennyire is szép a gondolat, az RMDSZ is tisztában van vele, hogy az adott politikai viszonyok közepette aligha van reális esély ilyen törvény elfogadására. Hiszen az ennél kevésbé merész kisebbségi törvény napirendre-tűzése is reménytelen volt az utóbbi másfél év során. Kampányban, amikor korlátlan hataloméhségükben a román pártok még a józanész legalapvetőbb fogalmait is figyelmen kívül hagyják, aligha merne bármelyik ilyen gesztussal kitenni magát a román „nemzetvédők” támadásainak.

Frunda György javaslata talán máskor jobb fogadtatásban részesülhetett volna. Mert a kisebbség nyelvének hivatalossá tételével jönne létre a valós egyenjogúság, ez jelezné a kölcsönös tiszteletet.

A nemzeti kérdést megoldása kölcsönös tiszteletre épül: a kisebbségek által lakott vidékeken, a többség ugyanúgy megtanulja a kisebbség nyelvét, ahogy a kisebbség az államnyelvet. Legalábbis a közszférában dolgozók. Így van ez Finnországban a svéd nyelvvel, így van ez a spanyolországi Kataloniában, így van ez az olaszországi Dél-Tirolban a német nyelvvel. Svájc híres békéje is kölcsönös tiszteletre alapszik: alig találni olyat, aki anyanyelvén kívül legalább egy másik svájci etnikai közösség nyelvet ne beszélné, de az is gyakori, hogy németül, franciául és olaszul egyaránt tud.

Ellenben Belgium etnikai feszültségeit éppen a tisztelet egyoldalúsága gerjeszti: míg a flamandok tudnak franciául, a francia anyanyelvűek makacsul elzárkóznak a holland nyelv megtanulásától. Nem is csoda, hogy a flamandoknak elegük lett az egyoldalúságból, s az elkülönülésért szállnak síkra.

Kelet-Európában a kölcsönösség amúgy sem volt a tisztelet erős pontja, hiszen a többség mindig is elvárta az államnyelv-ismeretet a kisebbségektől, miközben maga részéről semmilyen engedményre sem volt hajlandó. Kampányban, pedig különösen nem.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Deak / Kedd, 2008. október 07., 12.13 Válaszoljál rá!

Talan REDSZ,tobbett kellene torodjon,azokkal a tobbsegben elo kisebsegi nyelvet beszelo falvakkal,ahol az onkormanyzatnal,az irodaban 50% nembesszeli a kisebsegi nyelvet(minden irodaban csak a Roman nyelvet beszellik)

Hozzászólt: xxx / Hétfõ, 2008. október 06., 21.53 Válaszoljál rá!

A kisebbségi törvényt a 2005-ben készült kormányprogram része volt, és nem másfél, hanem négy éve van napirenden.

"a kisebbség nyelvének hivatalossá tételével jönne létre a valós egyenjogúság, ez jelezné a kölcsönös tiszteletet."
Lehetne éhgyomorra pofázni, de ettől egyik felet sem tisztelnék jobban.

"A kisebbségek által lakott vidékeken, a többség ugyanúgy megtanulja a kisebbség nyelvét, ahogy a kisebbség az államnyelvet." - ugye ezt nem gondolta komolyan?

A felsorolt példák követendők, de ennek a talaját itt még nem porhanyítják.

A falamandok tudnak franciául??? Azért van minden flamand múzeumban kizárólag flamand nyelvű eligazító?
A balgiumi nemzeti, és nem etnikai, feszültségek oka gazdasági, és nem a tisztelet ilyen- vagy olyanoldalisága!
Hogy mi volt Kelet-Európában az nem mérvadó, Köztes-Európában csak 1900 táján kezdték elvárni a kisebbségek államnyelv-ismeretét. Addig éltek, "mint Marci Hevesen", aminek meg is érett az eredménye 1919-ben.

Frunda egyébiránt nagyságrendekkel többet ártott a nemzetnek, mint akármelyik romániai magyar politikus.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu