Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 26., 14.25

Központi vagy helyi?

Írta: Jámbor Gyula
2021. március 22., 15.58 Hétfõ / Arad

Port vert fel a sajtóban a Temes megyei egészségügyi hatóság határozata, amely szótöbbséggel elutasította Temesvár karanténba helyezését, pontosabban meghosszabbítását, holott az országos normák szerint azt meg kellett volna tennie már csak azért is, mert a Bega-parti nagyvárosban a karanténba helyezés idején 7,4 ezrelék volt a fertőzöttségi ráta, ami mostanra 8,1 ezrelékre emelkedett – elméletileg tehát semmi nem indokolta a megszüntetést. (Szerk. megj.: A kéthetes karantén viszont szépen bebizonyította, hogy mennyit ért: semennyit. A megbetegedések száma nem csökkent, hanem nőtt!)

A kétségtelenül vitatható döntés azonban megszületett.

Hogy ebben mennyi szerepe volt – ha volt egyáltalán – az országszerte tüntetésekben is megnyilvánult, a járvány megszorításai ellen irányuló tiltakozásoknak, nem tudni. Amit hiszek, az egyrészt az, hogy azok egy időben nyilvánvalóan nem robbanhattak ki valamely „központi”, összehangolt szervezés és irányítás nélkül, másrészt az, hogy általában egy általam szélsőségesnek ítélt párt égisze alatt zajlottak, ami bennem eleve nem keltett rokonszenvet. (Szerk. megj.: Március 20-ra világszerte tüntetéseket hirdettek és tartottak a járvánnyal kapcsolatos megszorítások ellen.) Továbbá, bevallom, magamnak is terhemre vannak a járvánnyal járó megszorítások, a maszkviselés, sok rendezvény betiltása vagy az azokon résztvevők számának erős korlátozása, a külföldi utazások megszorítása stb. A gazdasági következményekről most nem is szólok. Rossz időket élünk, de túlélésükhöz, elismerem, a kormányzatnak megszorításokkal kell élnie – a többség érdekében. S ha még ma is vannak olyanok, akik tagadják a járvány létezését és a korlátozások szükségességét, az aligha kezelhető pusztán az illetők magánügyeként. Joguk van úgy gondolkodni, ahogy akarnak, de nincs joguk a mások egészségét, életét kockáztatni. Az egyéni szabadság addig terjed, amíg nem ütközik mások szabadságába.

Visszatérve Temesvárra, a központi és a helyi viszonyára.

Az ország egyik legnagyobb városának, járványügyi mutatóinak fényében kétségtelenül karanténba kellett volna maradnia. A helyi hatalom azonban ezt, minden bizonnyal politikai alapon (egészségügyi meggondolásokból aligha lehetett volna) megtorpedózta – igaz, erre, mármint a helyi döntés lehetőségére az országos járványügyi hatóság rendelete felhatalmazta.

A döntés következményeire később derül fény. Az eddigi karantén biztosan nem volt hatásos – a számok igazolják –, a feloldás vajon mennyire lesz?

A fő kérdés, egyértelműen fogalmazva: ilyen vészhelyzetben, mint a mostani, hogyan kell(ene) alakuljon a központi és helyi döntés viszonya? Kinek legyen igaza, joga a döntésre?

 

***

 

A napokban felszínre került néhány adat a járvány pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatban.

Eszerint az országban 123 millió lejnél többe kerültek tavaly március–december között a PCR-tesztek, és 130 millió lejt meghaladó betegszabadság-pénzeket fizettek ki a járvány kitörése óta. Az idei év első két hónapjában, államtitkári beszámoló szerint 50,7 millióba kerültek a betegszabadságok, és nyilván más (például a háziorvosi rendelőkkel kapcsolatos) költségek is felmerültek.

Amúgy jelenleg nagyjából 750 000 ember szerepel az oltási várakozási listákon. Csak legyen hol, kivel, mivel beoltani őket.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu