Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2022. május 18., 00.57

Magyar gyermeknek románt

Írta: Jámbor Gyula
2021. december 14., 16.29 Kedd / Arad

Olvasom lapunkban a sok más hazai magyar sajtótermékben is megjelent MTI-anyagot, miszerint EU-s pénzen tanítják a romániai pedagógusokat, miként oktassák a magyar gyermekeknek a románt.

Szívből örülök neki.

Annak, hogy a projektet (ez pár évtizedes általunk ismert kifejezés – értelme kb. elgondolás, célkitűzés) az EU is felkarolta, legalábbis támogatja.

Meggyőződésem szerint egy (akármilyen országban élő nyelvi, etnikai stb.) kisebbségnek alapvető érdeke (jól) elsajátítani a többség, az állam hivatalos nyelvét; ha nem teszi, maga lát(hat)ja kárát, hisz az adminisztrációban, a hivatalos érintkezésekben hátrányba kerül.

Mindez nem jelentheti – ha mégis, az végzetes hiba –, a maga identitásának, nyelvének, és ezzel hagyományos kultúrájának feladását.

Volt valamikor egy, talán ma sem elfeledett mondás, amely szerint „annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz”. Jó, nem  szigorúan szám szerint értendő. Bár gyermekkorom bizonyos játékaiból tudom, hogy egy szereplőnek „két feje” is lehetett.

A lényegre térve: a mostani projekt nagyjából, vagy valójában, ténylegesen arról szól, hogy a romániai magyar gyermekeket megtanítsák románul.

Lapunk vonzáskörzetében, az ország nyugati megyéiben ez pillanatnyilag és látszólag nem jelent súlyos problémát. Itt már annyira össze vagyunk keveredve, hogy a gyermekek többsége kicsi korától román játszópajtásaitól játszi könnyedséggel elsajátítja a többség nyelvét, mielőtt még iskolába menne.

Idős aradiak, temesváriak (meg pláne a náluknál tíz-húsz évvel idősebbek, akiket csak hírből, családi históriák révén ismernek) nem ritkán anyanyelvükön kívül még két, akár három nyelven is kommunikálni tudn(t)ak.

No de a magyar tömbvidéken, például a Székelyföldön, vagy a szórványban a néhány – egyre kevesebb, de még mondhatni „színtiszta” – magyar faluban?

Az általános, de főleg középiskolai – érettségi – statisztikai eredmények bizonyítják, hogy komoly problémák vannak, az érettségi eredményeit gyakran a gyenge „román” jegyek húzzák vissza, amelyek aztán a további tanulást is befolyásolhatják.

Egy magyar családba született, otthon anyanyelvén beszélő gyerek aligha tud „tökéletesen” megtanulni románul. (Van ellenben egy óriási előnye: többé-kevésbé két kultúrát is elsajátíthat.) Az iskola nagyban hozzásegítheti ­– ha a nyelvi környezet is támogatja, főleg –, hogy lerakja az államnyelv elsajátításának szilárd alapjait. Amire aztán építkezhet.

Az alapokat mindenképpen le kell rakni.

A cél világos – a román nyelv minél alaposabb elsajátítása. A kérdés: milyen módon, módszerekkel, milyen elvek szerint.

Napjainkban az angolt, németet, franciát stb. természetesen idegen nyelvként tanítják az iskolákban.

A magyar iskolákban a románt nem egészen, hanem (majdnem, vagy egészében) a román anyanyelvű gyerekeknek szóló program szerint, ami az esetek jó részében (tömbvidéken többségében) kevés sikerre számíthat.

A hír kapcsán jó néhány személyes tapasztalatból, vagy megbízható forrásból származó történetet idézhetnék egyrészt a román, másrészt az idegen nyelvek oktatásának sikereiről, illetve sikertelenségéről.  

Az új, RMDSZ felvetette és támogatta elképzelés szerint a románt is idegen nyelvként tanítanák magyar gyerekeknek. Ami nemhogy a románnyelv-oktatás színvonalát, eredményességét csökkentené, éppen ellenkezőleg. A cél ugyanis, ismétlem, az lenne, hogy a magyar iskolások, ott is, ahol nincs ezt támogató kétnyelvű környezet, minél jobban elsajátítsák a román nyelvet.

Hogy mi lesz a végeredmény, még nem tudjuk.

De az biztos, hogy érdemes próbálkozni.

Ha nem sikerülne – bár szerintem sikerülni fog –, még mindig csak ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu