Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2022. május 17., 22.56

Medve, sokadszor

Írta: Jámbor Gyula
2021. július 22., 17.09 Csütörtök / Arad

Távolról sem gondolom, hogy Romániának 2021 júliusa vége felé a medve-ügy volna a legjelentősebb problémája. Van más ennél sokkal fontosabb: az ország eladósodása, a növekvő infláció, a COVID-fertőzés negyedik hullámának fenyegetése, a kormányzópártok belső (az egész társadalmat fenyegető) torzsalkodásai és sok egyéb. De míg a fentebbi felsorolás egyes tételeit piszkosul nehéz, sőt lehetetlen hirtelen megoldani, a „medveügyet” látszólag könnyebb. Noha az a legrégibb a fentiek közül. Mindez arról jut eszembe, hogy tegnap, csütörtökön a környezet-, víz- és erdővédelmi minisztérium tárcavezetője sajtóértekezletet tartott több, jelentős kérdésben (egy napokban megtartott európai szakminiszteri nemzetközi értekezlet kapcsán is), de a fő – az újságírók által  legkönnyebben megragadható, és a hazai közvéleményt pillanatnyilag legjobban foglalkoztató – téma a barna medve (Ursus arctos – nehogy azt higyjék, hogy nem vagyunk témában) kapcsán július 21-én elfogadott kormányhatározat volt.

De mi bajunk ezzel a kedves, a gyermekjátékszerek között előkelő helyen szereplő bumfordi medvével?

Semmi. Legfeljebb annyi, hogy az utóbbi időkben – napokban, hetekben, hónapokban, sőt években – egyre gyakrabban, manapság naponta konfliktusba kerül az emberrel, amikor lakott településeket, elszigetelteket, meg népes üdülőhelyeket, Kárpát-közeli helységeket felkeres, s nem egyszer látogatása emberáldozattal jár.

Szegény medve éhes, és az éhség minden más szabályt, megszokást felülír.

E cikk szerzőjének, bár távol él a medve-gyakori helyszínektől, a véletlen folytán legalább féltucatnyi autentikus története volna a kedves, aranyos „Miklós bá”-ról. Legalább felük tragikus kimenetelű.

Egyértelmű, hogy manapság, a XXI. század második évtizedében az ember és az amúgy törvényileg védett medve képtelen békésen együtt élni Romániában. Valamelyiküknek engednie kell, különben háború lesz (már dúl is), és lefogadhatóan nem az ember lesz az végeredményben, aki a rövidebbet húzza.

A most készülő sürgősségi kormányrendelet a konfliktus ügyében az ember oldalára áll. A másik variáns, az egy medve megélhetése szempontjából elméletileg – és bizonyára gyakorlatilag – szükséges, számtalan tanulmány által jelzett élettér biztosítása teljességgel elképzelhetetlen. Végül is a kérdés így vetődik fel: az ember-e, avagy a medve?

Mit gondol a kedves olvasó?

 

***

E sorok írása közben ugrik be egy nem régi olvasmányélmény.

Kikeresem Moldován János ny. pécskai tanár, egykori líceumigazgató és Bódi-Moldován Cristian biológus (az unoka) 2020-ban megjelent, Pécska és környéke, természeti viszonyok és élővilág c. könyvéből.

Ennek 207–208. oldalán olvasom: 2018 nyarán Arad megyében, a megyeszékhely közeli Szenttamás (ma inkább csak elnevezésében élő egykori helység) környékén medve járt (igazoló fotó, Buldum Viorel felvétele, mellékelve). Hogy honnan, miként került oda, rejtély, s az ember–medve konfliktuson, vidékünkön, nem változtat.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu