Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2021. február 25., 15.28
Magyar politikai kihívások

Mennyiség és minőség

Írta: Chirmiciu András
2020. október 07., 16.22 Szerda / Hunyad

Meglehetősen ellentmondásos eredményeket ért el az RMDSZ a minapi helyhatósági választásokon. A székelyföldi tömbvidéken és Szatmár megyében megerősödött, a vegyes lakosságú vidékeken meggyengült, a szórványban pedig mélyrepülésszerűen esett vissza. Országos szinten a tulipánra leadott szavazatok az 5%-os bejutási küszöb körül alakultak, jóllehet a magyarság romániai aránya 6,4%  körüli. A tavalyi EP-választáson hasonló eredmény született, az RMDSZ akkor is vért izzadt, hogy átlépje a bejutási küszöböt.

Mennyiség és minőség! Ezek a legnagyobb kihívások az erdélyi magyar politika számára. Az utóbbi választásoknál egyre nehezebbé vált a szükséges szavazatmennyiség begyűjtése a bejutási küszöb átlépéséhez. Fogy a magyarság Romániába – ez lenne a legkönnyebb válasz. Kétségtelen, a magyarság folyamatosan csökken abszolút számokban, az elhalálozások évről évre meghaladják – sokszor nagyságrendekkel – a születések számát. A románság körében azonban ugyanez a folyamat megy végbe, sőt, európai szinten döbbenetes nagyságú kivándorlással párosul, melynek nyomán a nemzetiségi arányok nagyjából változatlanok maradnak, az RMDSZ lényegében továbbra is az országos lakosság 6,4%-ra számíthat.

Csakhogy a mennyiségi cél eléréséhez egyre inkább minőségre is szükség lesz. Magyar politikai alakulat révén a nemzetre való hivatkozás továbbra is alaptétel marad, de ez egymagában már nem elég. Az erdélyi magyar pedagógusok ezt már régóta megtapasztalták: nem minden szülőt lehet meggyőzni, hogy magyar iskolába írassa gyerekét, sokak számára az oktatás minősége ugyanolyan fontos szempont, mint a nemzeti.

Az erdélyi magyarság roppant komplex közösség, melyet a politikai ernyőszervezet egyre kifinomultabb eszközökkel képes megszólítani és mozgósítani. Eddig leginkább a tömb, vegyes vidék, szórvány megközelítés volt jellemző, az RMDSZ ennek megfelelően alakította ki politikáját. Egyre inkább más társadalmi rétegződéseket is figyelembe kell venni, politikáját más szempontok szerint is át kell gondolni. A vidéki gazdák, a munkások vagy a városi polgári értelmiség elvárásai nem biztos, hogy mindig ugyanazok. Az önállóan – vagy családosan – gazdálkodók inkább esélyt akarnak az egyéni boldoguláshoz, az alkalmazottak a szociális intézkedésekre érzékenyebbek, az értelmiség viszont az elvi kérdésekre fektet nagyobb hangsúlyt. Ami akár ellentmondásos elvárásokat szabhat az RMDSZ és a román pártok közötti kapcsolatokra, az erdélyi magyarság egyes rétegei a jobboldali törekvéseket nézik rossz szemmel, mások viszont a tulipánosok román baloldallal való kombinációin dühödnek fel.

A korosztályos szerkezet úgyszintén fontos szempont a magyarság megszólításánál. Az idősebbek, akik még a sovén, erősen magyarellenes államszocializmus idején formálódtak teljesen más élettapasztalatokkal rendelkeznek, mint az EU-ban éretté vált fiatalok. Előbbiek még emlékeznek, mennyire gyötrelmes volt kétévente Magyarországra utazni, utóbbiak 25 éves korukra bejárták fél Európát, hétvégi magyarországi kiruccanás – akár tantárgyversenyre vagy osztálykirándulásra – pedig a legtermészetesebb dolognak számít. A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt felnőtt egy új nemzedék, amely teljesen más élettapasztalatokkal rendelkezik. Míg szüleiknek és különösképpen nagyszüleiknek a szocialista gazdaság összeomlása súlyos megélhetési gondokat okoztak (emlékeznek még kilencvenes évek nagy üzleti húzására, a használt Daciak Magyarországról való hazahozására?!), számukra viszont természetes, hogy Angliában vagy Olaszországban tanulhatnak, Németországban vagy Svédországban vállalhatnak munkát, úgy, hogy nem is szakadnak el a szülőföldtől, az olcsó repülőgépjáratok drasztikusan lerövidítik a távolságokat.

Az RMDSZ azonban inkább az idősebbekre szabta politikáját, alapvető kiindulópontnak tekintve, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek tapasztalatai alapján kialakult szemlélet általános az erdélyi magyarok között. Holott az idő múltával ez egyre kevésbé érvényes. Akárcsak Európában, az erdélyi magyar társadalom egyre összetettebb, s a politikai képviselethez fűződő elvárások egyre szélesebbek. Nyilván nem lesz könnyű közös nevezőre hozni, de erdélyi magyar politikai ernyőszervezetként az RMDSZ-nek egyszerűen nincs választása. Minél több erdélyi magyart kell megszólítania, de ehhez egyre inkább minőségi ajánlatra lesz szükség. Ha nem teszi meg, megteszik mások, mint például a saját parlamenti (és EP-) képviselet nélkül maradt felvidéki magyarság esetében.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu