Mérsékelt iszlám Európában

Írta:
2015. július 14. 18:50 (kedd) /

Százezernél több bosnyák siratta meg szombaton Srebrenicában a 20 évvel ezelőtti népirtás áldozatait. Néhányan közülük kövekkel dobálták meg Szerbia kormányfőjét, aki koszorút helyezett el, bocsánatot viszont nem kért a szerbek által elkövetett mészárlásért, s tagadja is annak népirtásként minősítését.

Az 1992–95-ös háború hatalmas traumája az iszlám karjaiba taszítja a boszniai „törököket” – a huszadik század elejéig úgy nevezték az iszlám hitre áttért szerb–horvát nyelvű boszniaiakat, keresztény honfitársaik azonban nyomban megjegyezték, hogy „a mi törökjeink nem tudnak törökül, ők csak a mi nyelvünket beszélik”. (Bosznia lakosságának kb. a fele muszlim bosnyák, egyharmada ortodox szerb és olyan 15-17%-a katolikus horvát, noha valamennyien ugyanazt a szerb–horvát közös nyelvet beszélik.) Akkoriban a török muzulmánt jelentett, senki sem törődött azzal, hogy milyen nyelvet beszél. Magyarországon is a 150 éves oszmán hódoltság idején a bosnyákok voltak a „törökök”, ők érvényesítették a szultán uralmát, soraikból került ki a katonai és adminisztratív vezetők zöme, s csak kisebb részt igazi törökökből.

Az Oszmán Birodalom balkáni árvái körében is megfigyelhető a vissza-iszlamizálás. Mégis ők teszik ki az európai iszlám távolról legmérsékeltebb népességét. Az arab és színes bőrű bevándorlókból álló milliós nagyságú nyugat-európai új muszlim közösségekre a fokozatos radikalizálódás jellemző, tömegek követik a szélsőséges irányzatokat, számtalan terrorista merényletet szerveztek, s több ezren harcolnak közülük önkéntesen Szíriában és Irakban az egyetemes iszlám kalifátus létesítését célzó ISIS oldalán. A Kaukázus-vidéki muszlim népek körében is hasonló folyamat figyelhető meg.

A Balkán muszlimjai körében is vissza-iszlámizálás zajlik, csupán összehasonlíthatatlanul mérsékeltebb, mint a nyugat-európai muszlim bevándorlók körében. Sem a bulgáriai, görögországi, macedóniai vagy romániai (dobrudzsai) török kisebbség körében (a négy országban összesen kb. egymillió), sem a náluk népesebb albánok vagy bosnyákok körében a szélsőséges iszlám nem ütötte fel fejét. Távol az iszlám központi arab magjától, ezek hagyományosan kevésbé voltak radikálisak, ritkán utasították el az alkoholt vagy a sertéshús fogyasztását. Bármennyire is hangsúlyozta Belgrád propagandája a kilencvenes évek háborúi idején, az iszlám fundamentalizmustól idegenkedtek, noha nagyszerű mozgósító és közösség-összefogó erőt jelentett volna a bosnyákok és a koszovói albánok számára a szerbek elleni szabadságharcokban. A bosnyákok oldalán harcoló néhány ezer arab önkéntes kiábrándulva távozott a bosnyákok vallási lazasága miatt.

A vissza-iszlamizálás azonban a Balkánon is megfigyelhető, mindenekelőtt Boszniában. Ezernél több, az 1992–95-ös testvérháborúban főleg szerbek által lerombolt mecset épült újjá szaúd-arábiai pénzből, Szarajevóban pedig (szintén szaúdi pénzből) több nagy „iszlám-pláza” létesült, ahol a számtalan bolt mellett egyetlen alkoholt szolgáló kocsma sincs, van viszont külön imaterem. Egyre több bosnyák zarándokol el Mekkába, a jugoszláv időkben még ürességtől kongó mecsetek látogatottsága növekedett, az utcákon pedig mind több a lefátyolozott, tetőtől talpig beburkolt nő. Érdekes jelenség, zömében 35 évnél fiatalabb nőkről van szó, kiknek édesanyái fiatal korukban miniszoknyát viseltek a liberális jugoszláv időkben. A testvérháború előtt lefátyolozott nőkkel csak nagyritkán lehetet találkozni, legfeljebb eldugott falvakban, idős asszonyokkal, manapság viszont a bosnyák hölgyeknél gyakran felbukkanó fátyol inkább a városi fiatalság és azon belül is főleg a felsőfokú végzettség jele!

Albániában és Koszovóban még most is ritka a lefátyolozott nő, az albánok hagyományosan még a bosnyákoknál is lazábban vették az iszlámot. A mecsetek azonban ott is gombamódra szaporodnak, főleg Koszovóban, de az iszlám inkább identitás-jelző, mintsem vallási elkötelezettség.

A sajtóban időnként olyan hírekkel is találkozni, hogy bosnyákok, vagy albánok is harcolnak Szíriában és Irakban a szélsőséges Iszlám Állam oldalán az egyetemes kalifátus létrehozásáért. Maroknyi önkéntesről szólnak a ritka hírek, legfeljebb néhány tízről, nem több ezerről, mint a nyugat-európai muzulmánok esetében. Az Iszlám Állam oldalán harcoló bulgáriai, görögországi vagy macedóniai törökökről viszont még hír sincs.

Az évszázados gyökerekkel rendelkező balkáni muzulmánok összehasonlíthatatlanul jámborabbak és mérsékeltebbek, mint a Nyugat Európát az utóbbi 30-40 évben elárasztó radikális bevándorlók. A vissza-iszlamizálás ellenére mérsékeltek maradtak, a fundamentalizmus balkáni elterjedésének valószínűsége igen alacsony (bosnyákok és törökök), vagy szinte kizárt (albánok).

 

Hozzászólások